Nemrégiben még kétszáztízen dolgoztak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai campusában, közülük azonban rövid idő alatt nyolcvanat elküldtek. Az elbocsátottak - főleg adminisztratív és fizikai munkakörben dolgozók - egy része pert indított az intézmény ellen, szerintük ugyanis törvénysértő módon kerültek utcára. Mint a lapunkhoz eljuttatott egyik dokumentumból is kiderül: az egyetem vezetése a munkaviszonyukat közös megegyezéssel, indoklás nélkül, azonnali hatállyal szüntette meg. Úgy tudjuk, az intézmény vezetői még arra sem adtak időt, hogy az érintettek áttanulmányozzák felmondólevelüket, amely a campus azonnali elhagyására hívta fel őket, miközben a távozókkal azt íratták alá, hogy "a munkavállaló teljes körű felvilágosítást kapott jogával és kötelezettségeivel kapcsolatban a munkáltatótól".

A lapunkhoz fordulók azt állítják: kiszolgáltatott helyzetben, kényszer alatt írták alá a felmondásukat, nem kaptak rá lehetőséget, hogy konzultáljanak jogásszal. Az aláírás a legtöbb esetben - az érintettek állítása szerint - bizonyíthatóan a létbizonytalanság sokkoló hatása alatt történhetett meg, és annak a kényszernek engedve, hogy ott és azonnal kellett dönteni, más alternatíva ugyanis nem volt. A munkáltató jelentős pszichikai fölényben volt, hiszen a kirúgottak joggal tarthattak attól, hogy a közös megegyezéses felmondással járó négyhavi munkabérük kifizetése is veszélybe kerül, ha "tovább okoskodnak".

Információink szerint egyébként más munkaügyi szabálytalanságok is előfordulnak a piliscsabai campuson. Úgy tudjuk, hogy a korábbi gondnokot elbocsátották ugyan, jelenleg azonban, miközben munkanélküliként regisztráltatta magát - tehát munkanélküli járadékot kap -, a buszportán bejelentés és megfelelő képzettség nélkül biztonsági őrként dolgozik. (A lapunkhoz fordulók szerint az egyetemen egyébként a biztonsági őrök többsége feketén dolgozik.)

Piliscsabán nem titok az a - sokak szerint etikátlan - ügy sem, hogy az egyetem gazdasági vezetőjének érdekeltségébe tartozó egyik helyi éttermet úgy segítik a vendégszerzésben, vagyis juttatják nagyobb haszonhoz, hogy például a Pázmány-napon vagy a Pilisi Majálison az egyetemen szerződéssel működő Zakeus étterem nem nyithat ki.

Az ügyben megkerestük az intézmény dékánját. Fröhlich Ida - ő írta alá az elbocsátóleveleket - határozottan tiltakozott az ellen, hogy a campuson történtek megjelenjenek. Szerinte a nyáron az általunk említett nyolcvannál lényegesen kevesebb dolgozó munkaviszonya szűnt meg (nem állítottuk, hogy nyáron, s nem tudtuk meg, hogy végül is hány dolgozót küldtek el - a szerk.), ezek egyharmada határozott időre kötött, lejáró szerződés volt. Néhány munkaszerződés szűnt meg rendes felmondással, a dékán asszony szerint azt a bíróság minősíti majd, hogy törvénytelenül-e. Arra az állításra, hogy a dolgozók nem kaptak időt az elbocsátólevél tanulmányozására, s azonnal el kellett hagyniuk az egyetem területét, Fröhlich Ida úgy reagált: minden munkahelyen helyben veszik át a felmondást, illetve kell dönteni a közös megegyezésről, a munkáltató pedig eltekinthet a munkavégzéstől a felmondási időre. (A közös megegyezésnél a munkáltató és a dolgozó egyezségét kell a dokumentumba foglalni - a szerk.) A dékán azt is tagadta, hogy a rendezvényeken a Zakeus nem nyithat ki. Azt mondta: a rendezvényeken valamennyi, a campuson működő vendéglátó-ipari egység nyitva tartott.

A piliscsabai kar - az elbocsátottak méltányosabb bánásmódra számítottak