Az sms-kampány célja nem volt más - és ebben a formában nem is lehetett -, mint hogy fenntartsa a nyári politikai szünetben azt a benyomást, hogy a kormány dolgozik, az állampolgárok pedig beleszólhatnak a politikába. Ez a technika a 2006-os választás kampányában azonban már nem lesz alkalmazható - nyilatkozták lapunknak kommunikációs szakértők, akik egyetértettek abban: az sms-ekre válaszolók csekély száma is ezt igazolja.

A valódi kérdés azonban az, melyek lehetnek azok az új technikák, amelyekkel elérhetők az emberek. A kilencvenes évek elején a politika "üzenettovábbításra" használta az akkori PR-technikákat (plakátok, hirdetések). A Fidesz-kormány találmányaként jelent meg a kommunikációs szempontnak alárendelt politikai döntéshozatal. Ekkor a meghatározó kérdések közé került az, hogy egy kormányzati lépést milyen eszközökkel tudnak elfogadtatni. Később ez a technika differenciálódott: a médiabeli megjelenésre, illetve az állampolgárok meghatározott célcsoportjaira. Ez utóbbi eszköze lett az úgynevezett direct mail (közvetlen posta).

Ez a módszer jelent meg az sms-kampánnyal is, ami annak érzékeltetésére hivatott, hogy a politikai centrum és az állampolgárok között közvetlen kommunikáció alakul ki, az emberek véleménye beépül a döntésekbe. Ezt az érzetet kívánja kelteni a Fidesz nemzeti konzultációja is. Szakértőink szerint ez a módszer a 2006-os kampányban már nem lesz elegendő. A politikai élet ugyanis - máshol is, de nálunk kiváltképp - a végletekig leegyszerűsödött. Például így: az MSZP ma Gyurcsány Ferenc. Na jó: még Hiller István. A Fidesz: Orbán Viktor. Az állampolgárok azt várják, hogy Gyurcsány Ferenc (mellette Hiller István) és Orbán Viktor közvetlenül hallgassa meg őket. Nemzeti konzultáció során például. Vagy úgy, hogy Gyurcsány és Hiller "fölhívja" a választókat. Igaz, a konzultáció során nem a személyes problémák kerülnek előtérbe, miként a miniszterelnök és a szocialisták elnöke sem személyes gondjaik meghallgatásának szándékával hívják föl a választókat, hiszen a vonal másik vége, az övék, "süket". A cél az, hogy saját üzeneteiket "közvetlenül" tolmácsolják.

Ezt váltja ki - állítják szakértőink - az úgynevezett élethelyzet-marketing, amelylyel kizárólag egy-egy meghatározott célcsoportot szólítanak majd meg. Csak egyetlen - leegyszerűsített - példa: ha például a Balaton térségéről szeretnének tájékoztatást kapni a döntéshozók, akkor balatoni horgászok véleményét kérik ki. Ehhez a kommunikációhoz már szociológiai mélységű kutatásokra lesz szükség, egyfajta problématérképet kell kialakítani. Úgy tudjuk, ezek már kormányzati és ellenzéki műhelyekben is készülnek.