Lizák Tibor, a tábla tanácselnöke közölte, a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez fordul, hogy nyilatkozzon: kíván-e indítvánnyal élni az Alkotmánybíróságnál (Ab) az említett kérdések eldöntése ügyében.

Egyúttal felhívta az alperest és a felperest, hogy az Alkotmánybírósághoz intézendő kérdéseiket nyolc napon belül nyújtsák be az ítélőtáblához.

A tábla a Legfelsőbb Bíróság vagy az Ab elnökének válasza függvényében tűzi ki a következő tárgyalást - közölte a tanácselnök.

Lizák Tibor szerint komoly alkotmányos alapjogi kérdések merültek fel (ezeket a tanácselnök nem fejtette ki) az egyesület feloszlatásának ügyében, amelyeknek az Alkotmánybíróság a "szakreferense", az ítélőtábla pedig úgy gondolja, ezért az a megnyugtató, ha élnek a szóban forgó, meglehetősen ritka jogi aktussal. Ugyanakkor megjegyezte, az eset nem példa nélküli, hiszen a Szivárvány Egyesület ügyében már történt ilyen.

Dobozy Csaba, az alperes egyesület jogi képviselője a tárgyalás után az MTI érdeklődésére elmondta: a kérdés, amire a tanács elnöke utalt, az, hogy fel lehet-e állítani sorrendet az alkotmányos alapjogok, a véleménynyilvánítás szabadsága, az egyesülési jog, illetve az emberi méltósághoz való jog között. A kérdés az, hogy ezek ütközése esetén van-e erősorrend az alapjogok között - tette hozzá.

A jogi képviselő hozzátette: bízik benne, az a kérdés is szerepel az ítélőtáblának a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez intézett levelében, hogy hogyan kell értelmezni az egyesületi törvény azon rendelkezését, hogy az egyesületet fel kell oszlatni, ha alkotmányos alapjogot sért, erőszakkal tör hatalomra, bűncselekményt valósít meg, vagy arra hív fel, vagy abban az esetben, ha bármilyen jogsértést elkövet. A vita abból van, hogy egyszerre kell-e ezeknek a feltételeknek teljesülnie - mondta az ügyvéd.

Első fokon, nem jogerősen, tavaly december 1-jén, azért oszlatta fel a Fővárosi Bíróság a Vér és Becsület Kulturális Egyesületet, mert az alkotmány alapján minden embert megillet az élethez, emberi méltósághoz való jog, az egyesület rendezvényein viszont tendencia, hogy nem történik meg a minden embert megillető jogok tiszteletben tartása, a rendezvényeken mások méltóságát sértő kijelentések hangzanak el. Az elsőfokú ítélet ellen az egyesület fellebbezett.

A Fővárosi Főügyészség 2003 februárjában azt kérte a bíróságtól: állapítsa meg, hogy az egyesületi törvény rendelkezése folytán megszűnt a szervezet, mivel tagjainak száma az előírt tíz alá csökkent, továbbá a 2002 januári bejegyzése óta eltelt időszakban érdemi tevékenységet nem fejtett ki, azaz az egyesület nem működik.
A szervezet feloszlatását, törlését a nyilvántartásból arra hivatkozva kérte az ügyészség, hogy az egyesület tagjai az egyesületi törvénybe, az alkotmányba és több nemzetközi jogi dokumentumba ütköző módon újfasiszta nézetekkel azonosulnak, azokat képviselik.

(MTI)