Könyöradomány tőzsdeélénkítésre
Eredetileg százmillió forint juthatott volna idén a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) élénkítésére, pontosabban azon társaságok támogatására, amelyek vállalva a nyilvános működést részvényeiket hajlandóak bevezetni a pesti börzére. A keret azonban az igencsak késve, a fél évet követően meghozott miniszteri döntésig 60 millióra apadt. A Magyar Közlönyben nemrég megjelent gazdasági miniszteri rendelet szerint összesen ennyi pénz jut 2005-ben a pesti tőzsde feltámasztására. A támogatási keretet - mint a szaktárcától megtudtuk - időarányosan csökkentették, miután azt már csak augusztus közepétől vehetik igénybe az érintettek.
A BÉT mostanában világviszonylatban is kiemelkedő teljesítményét, a BUX index látványos emelkedését nézve értelmetlennek látszik, miért kellene állami pénzeket költeni a részvénypiac további élénkítésére. Valójában azonban a magyar tőzsde jelenlegi állapota igen távol áll az ideálistól. Éppen egyik legfontosabb feladatát, a fejlődő hazai vállalatok finanszírozását nem látja el. Normális esetben a tőzsdének az arra megérett, a további fejlődéséhez új forrásokat kereső társaságok tucatjait kellene fogadnia évente, hogy azok itt, részvénykibocsátással jussanak olcsón friss tőkéhez. A BÉT-re azonban évek óta nem megy jelentősebb új vállalkozás, a kínálat - néhány részvénytársaság kivonulásával - inkább szűkül. A pesti tőzsdén 44 cég részvényei forognak jelenleg, miközben Bécsben például 121, Varsóban 231 társaság papírjait lehet adni-venni. A statisztikák szerint az európai tőzsdék közül csupán a máltain és az izlandin szűkösebb a választék. Még rosszabb a helyzet az újonnan megjelenő társaságok számát tekintve. Prágában kettő, Bécsben négy, Varsóban pedig 20 új vállalat jelent meg az idei első hét hónapban a parketten. (Lengyelországban tavaly 36 új belépőt regisztráltak.) Ezzel szemben Magyarországon egy sem. Hasonló "eredménnyel" az unióban csak a ciprusi börze büszkélkedhet. Érthető tehát, hogy a BÉT vezetése évek óta kér állami támogatást a nagyobb kínálat ösztönzéséhez.
A tőzsdei jelenlét mellett és ellen egyaránt jó pár érv szólhat. Korábban az alacsony árfolyamokkal indokolták többen a távolmaradást, ám ez ma már aligha magyarázat. A tőzsdén forgó cégek nagyobb nyilvánosságot kapnak, ami jó reklám, a gazdálkodási adatok kötelező közzététele viszont sokakat elriaszt. A visszatartó okok között szerepel az ár is, hiszen még egy kisebb cég tőzsdei bevezetései is 50-60 millió forintot emészt fel. Ez utóbbi terhen könnyíthet az állami támogatás, amelynek maximuma egy cég esetében a most megjelent rendelet alapján 20 millió forint lehet.
A tőzsdei bevezetését kérő társaság ezt a pénzt utólag kaphatja meg, a számlával igazolt jogi, szakértői, marketing-, kommunikációs vagy éppen befektetési szolgáltatásokkal összefüggő költségeire. Feltétele viszont, hogy legalább két évre kötelezze el magát arra, hogy a tőzsdén tartja részvényeit.
Az idei, hatvanmilliós keret - a cégenként 20 milliós limit miatt - legfeljebb három vállalat tőzsdére jutását segítheti, ami nem tűnik kifejezetten soknak. Mégis könnyen megtörténhet, hogy a pénz így sem fog elfogyni. A parkettre lépésért ugyanis egyelőre nem tülekednek a társaságok. Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke szerint két céggel folynak jelenleg puhatolózó megbeszélések. Ha mindkettő a bevezetés mellett döntene - amire az eddigi tapasztalatok alapján nincs sok esély -, akkor is csak a keret kétharmada fogyhatna el. Ennek feltétele persze még az is, hogy a bevezetésről még ebben az évben döntés szülessen. Nem tudni ugyanis, jövőre lesz-e folytatása a támogatásnak.
A BÉT vezetése korábban azt kérte a kormánytól, jövőre társaságiadó-kedvezménnyel honorálja inkább a tőzsdei megjelenést, legalább a kisebb cégek esetében. A pénzügyi és a gazdasági tárca azonban a javaslatra hónapok óta nem reagált, és igencsak valószerűtlen, hogy igent mondana rá a közeljövőben.
