Kairó a tervek szerint 750 fős határőregységet telepít majd az 1967-es háborúig Egyiptomhoz tartozott Gázai övezetbe, s az alakulat egyik fő feladata annak megakadályozása lesz, hogy a palesztin szélsőséges csoportok - például a föld alatt ásott alagutakon - fegyvereket, illetve robbanóanyagokat csempésszenek be az izraeli hadsereg által kiürített korábbi zsidó telepekre. Az egyiptomi csapattelepítésről szóló megállapodást azt követően írják majd alá, hogy azt elfogadta az izraeli kormány, illetve a parlament is.

A megállapodást méltatta Saul Mofaz izraeli védelmi miniszter is, aki szerint "Egyiptom katonai szerepvállalása nem jelent semmilyen veszélyt Izrael biztonságára." Megfigyelők arra emlékeztetnek, hogy izraeli részről jobban bíznak az egyiptomi, mint a palesztin biztonsági erőkben. Figyelemre méltó, hogy a palesztin frakciók között egyre hevesebben dúl a presztízscsata, amelynek tétje, hogy kinek a győzelme az izraeli kivonulás. Míg az Izrael elpusztítására felesküdött iszlamista Hamasz a zsidó megszállás elleni intifáda, vagyis fegyveres felkelés és saját sikerének tudja be a történelmi fordulatot, Mahmud Abbasz palesztin elnök mozgalma, a Fatah szerint nem lehet a palesztin történelmet néhány évre leszűkíteni. A Reuters szerint a retorikai szinten vívott palesztin belharc már a jövő januárban esedékes parlamenti választás előtti pozíciófoglalás.

Ami a Saron-kormány által levezényelt kivonulás végét illeti, Mofaz az izraeli katonai rádiónak nyilatkozva arról is beszélt, hogy a zsidó állam hadserege várhatóan szeptember közepéig fejezi be véglegesen a Gázai övezetben lévő 21, illetve a ciszjordániai négy zsidó telep kiürítését. Mofaz szerint az izraeli haderő a tervezetthez képest két héttel korábban befejezte 15 ezer telepes kilakoltatását, ugyanakkor még legalább három hét szükséges az 1700 lakás, illetve ház, továbbá katonai támaszpontok lebontásához és a csapatok kivonásához.

Palesztin rendõrök Ciszjordániában