Európa víz alatt
Öt magyarországi megye 29 települését sújtották az ár-és belvizek. A kormány összesítése szerint kilencszáz lakóházban 295,4 millió forint kár keletkezett, a helyreállítás költésgei meghaladják a félmilliárd forintot. Jelenleg 70 kilométer hosszan van első fokú, 50 kilométeren pedig harmadfokú árvízvédelmi készültség a Dunán, a Lajtán, a Rábán és a Murán. Belvíz 25 ezer hektárnyi területet borít az országban. A kormány Bulgária árvízi védekezéséhez több honvédségi eszközzel nyújt segítséget. Romániának is hasonló felajánlást tett, még várják a visszajelzést. Idén 162 millió forint állami pénzzel támogatta Magyarország Romániát az árvízkárok kapcsán. Szerdán 18,5 millió forint értékű adomány indult Romániába, banki adakozásból.
Átszakadt a gát Székelyföldön. Kedden újabb viharos esők érték el Romániát, Erdélyben további áradásokat és károkat okozva Hargita, Bihar, Beszterce-Naszód, Huhyad és Maros megyében - jelentette kolozsvári tudósítónk. Székelyudvarhely környékén 11 halott van.
A Dunán komoly árhullám várható - fellélegezhetnek a bajorok, az ár lefelé vonul.
Az ár keletre és délre tart
Lassan fellélegezhetnek a bajorok, az esőzéseknek vége, az ár tovább vonul Ausztria felé - jelentette berlini tudósítónk.
Az első aggodalmakkal ellentétben Kelet-Bajorországban kevésbé drámai a helyzet, mint délen. Regensburgnál a várakozások szerint ma 5,6 méteren tetőzik a Duna, ami egy méterrel elmarad a történelmi, 1999-es pünkösdi árvíz szintjétől.
A nehezén túl vagyunk, a Duna menti városok megfelelően fel vannak készülve a magasabb vízszintre - mondta Albert Göttle, a bajor környezetvédelmi hivatal elnöke. Kempten városát csak centiméterekkel kerülte el az ár. Egyelőre tíz térségben érvényben marad a készültség, de az ország déli területein tegnap már megkezdődött a károk felmérése és elhárítása. A hét elején a világtól még elvágott Garmisch-Partenkirchent tegnap már meg lehetett közelíteni, és lefújták a készültséget Augsburgban is.
A drámai képek ellenére a délnémet árvíz szerencsére nem hasonlítható a 2002-es elbai áradásokhoz, amelynek következtében húsz ember vesztette életét, a károk pedig meghaladták a kilencmilliárd eurót. Emberéletben ezúttal nem esett kár, a károk is jelentősen elmaradnak a három évvel ezelőttitől.
Ausztria nyugati tartományaiban és Svájc középső, az árvíztől leginkább sújtott területein legalább az eső elállt már - jelentette bécsi tudósítónk. Svájcban sok kantonban, Bern és Luzern környékén még mindig emelkedik a tavak vízszintje, a nyugat-ausztriai folyók már tetőztek, ám most az ár kelet és dél felé tart, a Duna ausztriai szakaszán riadókészültség van. Alsó-Ausztria több pontján - elsőként Amstettennél - már kilépett medréből a folyó, az alacsonyabb partszakaszokat elöntötte a víz; Bécs körzetében a tetőzést mára várják. Felső-Ausztriában nemcsak a Duna vízszintje emelkedett vészesen, kiöntéssel fenyeget az Inn is.
A javuló idő ellenére a nyugat-ausztriai tartományokban válságos a helyzet. A víz és a lezúduló sár egész településeket vágott el a külvilágtól, autókat sodort el, néhol vezetőikkel együtt, házsorok dőltek romba. Még nincs végleges adat se a halottak, se a sebesültek vagy eltűntek számáról, mint ahogy a károk felbecslését is későbbre halasztották. A mostani károsultak egy része alig heverte ki az 1999-es, illetve 2002-es árvíz következményeit, az újjáépítésre akkor felvett kölcsönt sokan még törlesztik, s a még kifizetetlen házuk újabb elvesztése megoldhatatlan problémát okoz. Feldkirch belvárosa víz alá került, a Bregenzbe vezető autóutat le kellett zárni.
Tirolban hasonló a helyzet, az üdülőhelyeken rekedt turistákat helikopterrel mentik, ugyancsak légi úton szervezték meg a lakosság ellátását. Nehezíti a mentést, hogy több körzetben nincs telefon-összeköttetés és áram. Csakúgy, mint Svájcban, a nyugat-ausztriai területeken is folyamatosan dolgozik a hadsereg és a tűzoltóság a mentésen.
A svájci kormány tegnap megdöbbentőnek nevezte az áradás mértékét. A kárt legalább 500 millió euróra becsülik, a biztosítók máris elkezdték a helyszíni szemléket. Ausztriában még nem tartanak itt, anynyi azonban bizonyos, hogy a katasztrófaalapból máris megígért 30 millió euró nem lesz elegendő a helyreállításhoz. A lehetséges segítség formáiról már megkezdődött a "hangosan gondolkodás": Schüssel kancellár rendkívüli kormányülésre hívta a minisztereket, s a szociális partnerek a 2002-es - igaz, a jelenleginél lényegesen kevésbé súlyos - árvízkatasztrófa tanulságaiból kiindulva keresik a vállalatok megsegítésének módját.
Egymilliárd euró (mintegy 250 milliárd forint) áll az EU-tagok, illetve a csatlakozó országok rendelkezésére az unió szolidaritási alapjából. Ebből olyan természeti csapások okozta károk enyhíthetők, amelyek összege eléri az adott ország nemzeti összjövedelmének (GNI) 0,6 százalékát vagy pedig a hárommilliárd eurós határértéket. A "vis maior" alapra pályázó országnak külön meg kell állapodnia Brüszszellel arról, hogy mire fordítja a pénzt.