Csakhogy egyelőre senki sem tudja megmondani nekik, mire is készüljenek. Nem lehet tudni ugyanis, hogy milyen szakok indulnak 2006 szeptemberétől az egyetemeken és a főiskolákon, így azt sem, mik lesznek ott a felvételi követelmények, azaz mely tárgyakra kellene "ráerősíteniük" a diákoknak.

Jövőre az egész magyar felsőoktatásnak át kellene állnia az úgynevezett bolognai típusú, többciklusú képzési rendszerre. Ez a gyakorlatban egyebek mellett azt jelentené, hogy a jelenlegi több mint 400 szak helyett csak 102 alapszak indulna. A felvételi tájékoztatóban a jelentkezők nem találnának többé például szakpárokat, de még tanárképzést sem: a pedagóguspályára vágyóknak először fizika, kémia vagy matematika szakra kellene felvételizniük, majd a hároméves bachelor képzés elvégzése után mehetnének tovább a tanári képesítést adó master képzésekre.

Mindez azonban egyelőre csupán feltételes módban értendő, az új képzési struktúra bevezetésére ugyanis még mindig nincsen jogszabályi felhatalmazás. Mádl Ferenc nem írta alá ugyanis a parlament által tavasszal megszavazott - a többciklusú képzésre való átállást is szabályozó - új felsőoktatási törvényt. A volt köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól, a taláros testület pedig még mindig nem döntött az ügyben.

A 2006-os felvételi tájékoztatók összeállításához legkésőbb novemberben tudniuk kellene az egyetemeknek, főiskoláknak, illetve az Oktatási Minisztériumnak: indulhatnak-e az új szakok, vagy minden marad a régiben. Néhány helyen már az elmúlt tanévben is folyt informatika szakon bolognai típusú képzés, szeptembertől pedig újabb három - agrár, műszaki és egészségügyi - területen indul a többciklusú oktatás. Ezek azonban kísérleti jellegű képzések, a teljes átálláshoz a felsőoktatási törvény módosítására lenne szükség.

Szabó Zoltán szocialista és Gusztos Péter szabad demokrata képviselő - az oktatási tárca egyetértésével és szakmai segítségével - ezért egyéni képviselői módosító indítványt nyújt be a még mindig érvényben lévő régi felsőoktatási törvényhez.

Szabó Zoltán érdeklődésünkre azt mondta: ezeket a részeket a volt köztársasági elnök nem kifogásolta. (Mádl azzal kapcsolatban fogalmazott meg aggályokat, hogy a törvény a "tudomány művelőit" kizárja az irányító testületekből, valamint, hogy a kormányt hatalmazza föl azon tudományágak meghatározására, amelyeken doktori képzés folyhat.) Hozzátette: módosító indítványát még az őszi ülésszak kezdete előtt benyújtja, hogy a bizottságok azonnal megkezdhessék a munkát, és októberre a parlament elfogadhassa az új képzésre való átállás szabályozását.