A lap szerint a pekingi egyetemmel és a Genron NPO japán szakértő testülettel közösen készített felmérés eredménye is mutatja a két ország kapcsolatainak állapotát. A kínai megkérdezettek összességének 54,7 százaléka szerint a kapcsolatok mélyponton vannak, és a diákok 78 százaléka osztotta ezt a nézetet. A japán megkérdezettek összességének 74, ezen belül az értelmiségiek 84,9 százaléka ismerte el, hogy rossz a két ország viszonya.

1937-ben a Kínát 1931 óta megszálló japán katonák kínai adatok szerint 300 ezer embert, köztük nőket és gyermekeket mészároltak le. A tokiói háborús bűnöket vizsgáló bizottság 1948-ban 155 ezer ember meggyilkolását állapította meg. Jelenleg Pekingben látható egy  emlékkiállítás a 68 évvel ezelőtti rémtettekről.

A két ország viszonyát terheli, hogy tavasszal olyan újabb japán történelemkönyv jelent meg, amely elhallgatja Japán második világháborús bűneit. A könyv miatt Kína több városában heves Japán-ellenes tüntetések voltak. Peking ugyancsak nehezményezi, hogy Tokió állandó tagságra törekszik az ENSZ Biztonsági Tanácsában, valamint hogy Koidzumi Dzsunicsiro japán kormányfő rendszeresen ellátogat a japán háborús halottak, köztük háborús bűnösök  nyughelyéül szolgáló Jaszukuni- szentélybe.

A felmérés szerint a kínaiaknak Japán Nanking után az elektronikai ipart jelenti. (MTI)