Javult a belvízhelyzet a Dunántúlon
Dobson Tibor elmondta, hogy az elmúlt huszonnégy órában ötszázötven alkalommal vetették be a tűzoltókat az esőzések okozta károk enyhítésére. Az elsődleges feladat továbbra is a szivattyúzás és a fertőtlenítés.
A Hajdú-Bihar megyei Nádudvaron és Létavértesen ugyancsak több lakóházat fenyeget a víz.
Budapesten a XIV., a XVI., és X. kerületben a legsúlyosabb a helyzet, ahol pincékbe és alagsori lakásokba tört be a víz. Dobson Tibor elmondta, hogy személyi sérülés sehol nem történt. Közölte, hogy a károk felmérése várhatóan szerdán kezdődik.
Deszken és Tápén még folyik a mentés és kárelhárítás
Javult a felhőszakadás következtében kialakult belvízhelyzet Csongrád megyében, de még tart a mentés és a kárelhárítás Deszken valamint a Szegedhez tartozó Tápén - közölték a munkálatok vezetői szerdán.
A katasztrófavédelem és a vízügy szakemberei nyolc szivattyúval és négy tűzoltóautóval keddről szerdára virradóra is dolgoztak Tápén, ahol több mint száz házat veszélyeztetett a víz - közölte Tánczos Ildikó, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.
Szerdán kora délelőtt már csak egy utcában szivattyúztak a tűzoltók, a mentésben résztvevő közel negyven embernek sikerült elvezetni a vizet a területről - közölte a szóvivő. ozzátette: hamarosan elkezdődik a kárfelmérés, gondot az okozhat, hogy az elöntött területen elég sok a vályogház, melyek falai teleszívták magukat vízzel. A katasztrófavédők a járványveszélyt megelőzendő délben háti motoros permetezőkkel elkezdik a terület fertőtlenítését - közölte Tánczos Ildikó. Tápéra kedden délután a becslések szerint másfél óra alatt 50-80 milliméter csapadék hullott.
A Szegedtől tíz kilométerre fekvő Deszken - ahol kedden délután rövid idő alatt közel 50 milliméter eső esett - egész éjszaka dolgoztak a mentésben résztvevők - közölte a munkálatokat irányító Simicz József polgármester. Szerda délelőttre valamelyest normalizálódott a helyzet, a kárelhárításban résztvevők a pincékből szivattyúzzák a vizet, takarítják az átereszeket és főgyűjtőket - mondta a polgármester. A kárfelmérés délután kezdődik, az előzetes becslések szerint 10-15 lakóépületben okozott anyagi kárt a belvíz - közölte a település vezetője. Az érintett házak között vannak vert falú épületek, és félő a kiszáradás után ezek a házak megrepedeznek - mondta Simicz József.
Az áradások a klímaváltozás jelei
Az egyedi időjárási jelenségekkel kapcsolatban mindig óvatosan nyilatkoznak a klímakutatók. Nem kivétel ez alól a jelenlegi esőzések és áradások esete sem. A bécsi mezőgazdasági egyetem (Boku) meteorológiai intézetének munkatársa Herbert Formayer meglátása szerint az elmúlt években tapasztalt szélsőséges időjárási jelenségek jól illeszkednek a globális felmelegedésen alapuló modellekbe és prognózisokba.
Egyetlen magát komolyan vevő tudós sem állítaná egyetlen konkrét estről sem, így a jelenlegi áradásokról sem, hogy a klímaváltozás egyenes következményei lennének. Azt azonban biztonsággal ki merik jelenteni, hogy a globális felmelegedés megnöveli az ilyen szélsőséges jelenségek bekövetkeztének valószínűségét.
A magyarázat még a laikusok számára is egyértelmű: a magasabb hőmérséklet nagyobb energiát és magasabb légköri nedvességtartalmat jelent, ami viszont - globális szinten - több csapadékot és több szélsőséges előfordulást von maga után. "Az áradások 1999-es, 2002-es és 2005-ös viszonylag gyakori jelentkezése pontosan illeszkedik a modellbe. "Tirol és Voralberg esetében az esőzések bekövetkezése egybeesett a meleg időjárással amikor magasan húzódik a hóhatár. "A csapadék 3000 méterig eső formájában hullott le, ami tovább súlyosbította a helyzetet. A havazás legkevesebb néhány napos késleltetést iktat be a folyamatba.
A Boku meteorológusai által készített tanulmány szerint a klímaváltozás hatásai jóval szélsőségesebb módon jelentkeznek Ausztriában a globális átlagnál. Az elmúlt 150 alatt 1,6-1,8 fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet az országban, miközben a globális átlag 0,6 fok. Az extrém időjárási jelenségek előfordulása és a 30 fok feletti hőmérsékletű nyári napok számának gyarapodása között szoros korreláció mutatható ki. Miközben 1950-ben még csak 6-10 ilyen nap volt egy évben, jelenleg már 15-20 körül van a számuk.
Kétségtelen tény, hogy az Alpok különösen ki van téve a klímaváltozás hatásának. Amennyiben bekövetkezik a 3-4 fokos globális átlaghőmérséklet emelkedés, az az Alpok gleccsereinek 90 százalékát tünteti el. A hóhatár és ezzel összefüggésben a flóra- és faunazónák fokonként 150 méterrel húzódnak majd feljebb.
(MTI)
