Chávez Fidel nyomában
Castro ott volt Chávez oldalán akkor is, amikor vendége öt órán át beszélt a venezuelai televízió egyenes adásában közvetített, szokásos hétvégi "Alo Presidente" műsorban. S együtt - több közép-amerikai és karibi vezető társaságában - vettek részt 28 latin-amerikai országból érkezett 1600 végzős orvosegyetemista ünnepségén, akik ingyen tanulhattak Kubában. Közös kubai-venezuelai tervként, felajánlották: évente 600 ezer, látási zavarokban, így szürke hályogban szenvedő latin-amerikai szemét operálják meg a két ország kórházaiban. Az idén eddig már ötvenezer venezuelai és karibi esett át ilyen műtéten.
Venezuelában mintegy 20 ezer kubai orvos és tanító segít a nyomornegyedekben, az ingyenes ellátásban. Chávez a szegények felkarolására kezdeményezett "missziókban", körzetekben kórházakat, orvosi rendelőket, iskolákat és lakóházakat építtet. Létesítettek egy üzlethálózatot is, ahol jóval a piaci árszint alatt kínálnak alapvető élelmiszereket. Két hete, hogy földet adott indián őslakosoknak. Jut ezekre a programokra az egyre emelkedő olajbevételekből, állítólag évi öt-hatmilliárd dollárnyi a pluszkeret. Venezuela a világ ötödik olajexportálója, s az árak - mint ismert - néhány éve megduplázódtak. Chávez, aki a spanyolok elleni, XIX. századi függetlenségi hősről, Simón Bolívárról nevezte el forradalmát, egyre népszerűbb a szegények körében, akik a 25 milliós Venezuela lakosságának többségét adják. Noha az ellenzék szerint több a populista demagógia, mint a valós eredmény, hiszen nem sikerült érdemben csökkenteni sem a szegénységet, sem a munkanélküliséget, a közvélemény-kutatások szerint Chávez támogatottsága jelenleg is 60-63 százalékos.
Venezuela olajjal fizet Kubának az orvosok, tanárok munkájáért, immár napi 90 ezer hordót szállít kedvezményes áron. Az ideológiai alapú olajdiplomáciának egyre több a kedvezményezettje. Kubában Chávez megbeszélést tartott más karibi vezetőkkel is, akik szintén részesednek a kedvezményes kőolajból. Sőt érkezett már olajszállítmány Uruguayba is, amelynek élén március óta baloldali elnök áll. Venezuela sorra köt más latin-amerikai országokkal is együttműködési megállapodásokat, illetve segített Argentínának és most Ecuadornak adósságbonok felvásárlásával. Teszi mindezt Chávez a bolívári forradalom egyik fő jelszavának szellemében: erősíteni Latin-Amerika függetlenségét "a nagy északi imperialista hatalommal" szemben. A kőolajár robbanásnak és más nyersanyagok drágulásával Latin-Amerika gazdasága beindult, éppen amikor baloldali elnöke van Brazíliának, Chilének, Argentínának, Uruguaynak is. Az idén lesznek választások Bolíviában, Ecuadorban, jövőre Mexikóban és Peruban, mindenütt jó eséllyel indulhatnak baloldali jelöltek. "A bolívári forradalom a legjobb pillanatban érkezett hozzájárulásával Latin-Amerika második és végső függetlenségéhez" - mondta most Castro.
- Nem Venezuela és Kuba, hanem az Egyesült Államok destabilizálja Latin-Amerikát - állította Hugo Chávez az első ízben kubai földről sugárzott televíziós beszélgető programban. Az "Alo Presidente" ezért fontos propagandaeszköz. A caracasi kormányzat egyébként létrehozott egy latin-amerikai hírtelevíziót is, a CNN mintájára, ellensúlyozandó az "imperialista propagandát". Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter néhány nappal korábban, paraguayi látogatásán állt elő azzal, hogy Venezuela a kolumbiai gerillák támogatása mellett Kubával együtt Bolíviában is beavatkozik. Chávez most azt fejtegette, hogy Venezuela békét akar, s mindent megtesz "egy imperialista agresszió" elkerüléséért, ám ha kell, megvédi függetlenségét. Ezt Castro is mondhatta volna. Kubai mintára Venezuelában megkezdődött a népi milícia kiképzése.
Miközben egyre inkább elhidegül a légkör az Egyesült Államokkal Venezuela teljesíti napi 1,5 millió hordó kőolajat exportál oda, s ezzel az USA harmadik legfontosabb beszállítója. Caracas azonban felmondta a katonai szerződést, majd távozásra szólította fel az amerikai kábítószer-ellenes ügynökség (DEA) munkatársait, mondván kémkednek.
Chávez egyébként augusztus közepén, a baloldali Világifjúsági Találkozó záróeseményén - amelynek Caracas adott otthont, több mint száz országából 15 ezer fiatal részvételével - kemény kirohanást intézett az Egyesült Államok és annak elnöke "imperialista logikája", így az iraki háború ellen. Ezen az eseményen megismételte, amit egyszer, januárban már bejelentett, hogy Venezuela lakossága "a szocializmus, a XXI. századi demokratikus szocializmus építésébe kezdett."
Hugo Chávez Frías, született 1954-ben, mesztic családban, miként a venezuelaiak nagy többsége. 1992-ben ejtőernyős parancsnokként sikertelen puccsot hajtott végre, ám 1998-ban választásokon már Venezuela elnöke lett. 2000-ben további hat évre, ismét államfővé választották. 2002-ben puccsal átmenetileg 48 órára megdöntötték, majd a vállalkozói, polgári réteg két hónapos általános sztrájkkal próbálta távozását kikényszeríteni. Tavaly ősszel megnyerte azt a népszavazást is, amellyel az ellenzék mandátumának megfelezését eredetileg szerette volna elérni.
Hugo Chávez venezuelai elnök likvidálását szorgalmazta Pat Robertson őskonzervatív televíziós prédikátor vallási műsorában, amelyet helyi idő szerint hétfő este sugárzott a Christian Broadcasting Network (CBN). Robertson "szörnyű veszélynek" minősítette az Egyesült Államokra a dél-amerikai ország populista elnökét, akit az Egyesült Államoknak meg kell állítania, még mielőtt Venezuelát "a kommunista beszivárgás és a muzulmán szélsőségesek ugródeszkájává változtatja".
