Hajléktalanforintok alapítványi számlán
Tizenötmillió forintra lenne szüksége a csornai kórháznak ahhoz, hogy lecserélje a szülészeti műtő húszéves altatógépét. A gépmatuzsálemmel még ma is napi 8-10 műtétet végeztek, de az eszköz a napokban meghibásodott. Ha végleg felmondja a szolgálatot, akkor kevesebb műtét végezhető, és jóval többet kell várnia a betegnek a műtétre. Miután az önkormányzatnak tulajdonosként nincs pénze a cserére, a gyors megoldás érdekében a kórházigazgató és a polgármester közös levélben adományokat kér a lakosságtól.
- Nem ez az első ilyen akció - magyarázza a helyzetet lapunknak Krizmanich Mária főigazgató. A kórházban lakossági hozzájárulásból épült a lift, így lett modern műszer az emlődaganatos betegek ellátására. A főigazgató arra számít, hogy egy-két hónapon belül összejöhet annyi pénz, amennyivel már érdemes kezdeményezni a gyártónál az új gép lízingjét. Az intézetet alapítványokon keresztül 1991 óta segíti a lakosság, eddig összesen csaknem 65 millió forintot adtak össze a környéken élő magánszemélyek, illetve a vállalkozások.
Az intézetműködtetés furcsa módjáról az RTL-Klub hírműsora is beszámolt. Másnap már az ország távolabbi pontjairól is kértek csekket.
Például egy asszony Dunaharasztiból azért akar segíteni Csornának, mert egy másik kórházban kétszer is elhalasztották a szívműtétjét az altatógép váratlan meghibásodása miatt. S mint az adakozó az igazgatónak említette: azért ad, mert örülne, ha másoknak nem kellene átélni a várakozás kiszolgáltatottságát.
Erre pedig aligha van esély, hiszen a kórházak műszer- és gépparkja elöregedett. A kórházi gépek több mint fele matuzsálemi korú. A használatban lévő korszerűtlen eszközök pedig mind az ellátás, mind a személyzet biztonságát veszélyeztetik. A helyzetből adódó ellátási hibák, szövődmények jelentős többletköltséget rónak a rendszerre. Hazai kutatások ugyan nincsenek, de nemzetközi adatok szerint - a nálunk jóval fejlettebb műszerparkkal rendelkező országokban - minden száz kórházi felvételre 10-15 ellátási hiba jut, amelyeknek legalább fele megelőzhető lenne odafigyeléssel, a biztonságos környezet megteremtésével. Valószínűleg ezt is szem előtt tartják az intézetvezetők, mert szinte valamennyi kórháznak van egy vagy több alapítványa, amelyen keresztül a betegek hozzájárulhatnak az intézet működtetési költségeihez, gépbeszerzéseihez.
- Pontos adatok ugyan nincsenek, de évente százmilliós nagyságrendű adomány kerül így az egészségügybe - nyilatkozta lapunknak Ivády Vilmos egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Menedzserképzőjének oktatója.
Az adományozók gyakran névtelenek. Például szigorúan ragaszkodott az anonimitáshoz az a bőkezű nyugdíjas hölgy is, aki kisebb vagyont, hétmillió forintot áldozott tavaly megyéje mentőállomásaira. A pénz átadásakor egyetlen dolgot kötött ki, jelesül azt, hogy az adomány felét a szentgotthárdi mentőautók felszerelésére kell költeni.
Nem ritka, hogy sokan az alapítványon keresztül fejezik ki hálájukat az intézetnek - mondta lapunknak Ary Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet gazdasági igazgatója. Hozzátette: nekik is van egy alapítványuk, és az elmúlt évben havonta kaptak
35-40 forintot. Az adományozóról azt derítették ki, hogy korábban már kezelték az intézetben: egy hajléktalanról van szó, aki minden hónapban föladta számukra a maradék kis pénzét.
