A miniszterelnök szerint a határon túli magyarok közjogi státuszának ügyében teljes társadalmi egyetértésre van szükség. Gyurcsány Ferenc a közszolgálati rádióban kedden sugárzott interjújában úgy fogalmazott: ma a megegyezéshez kell bátorság.

A kormányfő közölte, olyan megoldást keresnek, "amelyet elfogad itthon valamennyi tízmillió, elfogadja a határon túl élők túlnyomó többsége, (és)beilleszkedik a magyar (...) és az európai jogrendbe". Arra a kérdésre, várható-e az ügyben megoldás a jövő évi választásokig, azt mondta: "olyan gyorsan oldjuk meg, amilyen gyorsan csak lehetséges".

Gyurcsány Ferenc utalt a köztársasági elnök augusztus 20-án, a Parlament előtt elmondott beszédére. Sólyom László akkor arról beszélt, hogy a határon túli magyarok állampolgárságának ügye fájdalmasan félresiklott, és az államfő ezért megoldást sürgetett.
A kormányfő szerint az ehhez hasonló "nagy nemzeti ügyekben" sem az egyszerű többség, sem pedig az erővel való ügydöntés "nem jó tanácsadó". Álláspontja szerint a határon túli magyarok közjogi státuszának kérdésében türelemre, bölcsességre és egyezségre van szükség, bár, mint mondta, lehet, hogy ez sok időt vesz igénybe.

Sólyom László augusztus 20-án közreadott gondolataira utalva azt mondta, azt egy nagyon izgalmas, iránymutató, államférfihez méltó, kiegyensúlyozott beszédnek látta. Közölte, egyetért az államfővel abban, hogy Magyarország ma az Európai Unióban középhatalomnak számít.

"Az Európai Unióban mi, ha számosságunkat, területünket nézzük, akkor középhatalom vagyunk" - húzta alá, hozzátéve: Magyarországnak ma már nincs oka kishitűségre. Magyarországnak ma, a másik 24 ország egyenrangú partnereként már nem az a legfontosabb feladata, hogy alkalmazkodjon, hanem hogy közösen új intézményeket, szabályokat alkosson - hívta fel a figyelmet a kormányfő.

A gazdaságfejlseztésről indul konzultáció

A miniszterelnök a gazdaságról szóló hárompárti megállapodás után a gazdaságfejlesztés kérdésében konzultációsorozatot indítana. Gyurcsány Ferenc elmondta, a napokban arra fogja kérni Kóka János gazdasági minisztert, hogy kezdeményezzen "a következő hét-nyolc év fejlesztési programjához illeszkedően a gazdaság fejlesztéséről (...) egy újabb konzultáció-sorozatot".

Augusztus 18-án, a négypártira tervezett gazdasági megállapodás aláírását a Fidesz elutasította, mert álláspontja szerint kampányízű nyilatkozatok nem pótolják az aktív, tudatos gazdaságpolitikai lépéseket. Varga Mihály az ellenzéki párt gazdasági kabinetvezetője ugyanakkor közölte: a Fidesz minden értelmes vitában hajlandó részt venni. Gyurcsány Ferenc a gazdaságfejlesztés ügyét olyan hosszabb távú nemzetstratégiai kérdésnek nevezte, melyben "közösen kell egyről a kettőre jutni". A miniszterelnök szerint a jövőben a pártoknak minél több hosszú távú kérdésről meg kellene állapodniuk.

Vitára bocsátja nézeteit a miniszterelnök

Megvitathatóvá kívánja tenni nézeteit, ezért könyvet ír a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc a közszolgálati rádió kedd reggel sugárzott adásában közölte: gondolatai írott formában várhatóan szeptemberben jelennek meg.

"Egy demokratikus politikusnak az a kötelessége, hogy a nézeteit, a véleményeit nyilvánosan vitathatóvá tegye" - indokolta késztetését a kormányfő. Szabadságom alatt "nem nagyon bírtam magammal (...), olyan félnapokat egy könyv írásával töltöttem, amelynek mostanában (...) a végére fogok jutni" - mondta Gyurcsány Ferenc. Arról ír, mit gondol arról, hogyan lehetne "egy még jobb országot csinálni" - közölte. "Hajtott az a belső késztetés, hogy megosszam mindezt", és a szabadság erre alkalmas idő volt - mondta, hozzátéve: könyve várhatóan szeptemberben jelenik meg.

Gyurcsány Ferenc