Az EU és a WHO már két évvel ezelőtt javasolta gén- és vakcinakészlet létrehozását azért, hogy ha egyszer megjelenik az emberről emberre terjedő vírusváltozat, akkor gyorsabban állíthassanak elő védőoltást. (Amíg nincs ilyen vírus, nem is lehet ellene védőoltást készíteni.) A magyar erőfeszítések is ilyen vakcinakészlet létrehozására irányulnak. A vírus, ahogy a nevéből következik, alapvetően madarakat betegít meg. Mint arról lapunkban beszámoltunk, Délkelet-Ázsiában az állattartó telepeken dolgozók a szárnyasok száradt székletének porát belélegezve fertőződtek meg. A betegeknél a vírus nem influenzát, hanem agyvelőgyulladást okozott. Emberről emberre terjedő változat még nincs. Ez azonban akár holnap is megjelenhet, de annak is van némi esélye, hogy csak egy évtized múlva alakul ki ilyen változat.

A vírusnak az immunválaszért felelős alkotóeleme kellően stabilnak tűnik. Ha a H5N1-nek egy mutáció következtében emberről emberre terjedő változata alakulna ki, akkor vélhetően a most előállított magyar vakcina hatásos lenne. De azt nem tudjuk, hogy milyen változat okozhat majd világjárványt.

A kísérleteket sürgeti, hogy egyre közelebbi területekről érkeznek madárinfluenzás esetek. Kína után Mongóliából, illetve Oroszország több körzetéből is jelentettek madárelhullásokat. Néhány nappal ezelőtt pedig kiderült, hogy az Északi- és a Keleti-tenger partvidékén élő vadkacsák is megfertőződtek a madárinfluenza-vírussal, de annak viszonylag veszélytelen változataival. A kutatók által meghatározott vírusok emberre nem veszélyesek - idézte az MTI Ortrud Wernert, a Friedrich-Loeffler Intézet (FLI) munkatársát. A jelenleg Ázsiában terjedő HsN1 vírus nincsen köztük. Ugyanakkor szakértők nem zárják ki, hogy vándormadarak behurcolják Közép-Európába a jelenleg Oroszországban pusztító agresszív vírust. Lehetséges tehát, hogy a vírus lépésről lépésre halad majd nyugat felé.