Keresztes háború Kijevben

Kijevbe helyezi központját az ukrajnai görög katolikus egyház. A római katolikus pápa fennhatóságát elismerő, de a pravoszláv liturgiát megőrző egyház lvivi (Lvov, Lemberg) centrumának áthelyezése a hagyományosan pravoszláv fővárosba, újabb frontot nyitott az ellentmondásos orosz-ukrán viszonyban. Pénteken az ukrán külügyminiszter, Borisz Taraszjuk az orosz-fehérorosz-kazah-ukrán részvétellel formálisan létező Egységes Gazdasági Térségből (EGT) való kilépés lehetőségét is megemlítette. Év végére pedig Kijev be szeretne lépni a WTO-ba, amelynek Moszkva nem tagja.

- Kétségtelenül több mint egyházi ügy a központ Kijevbe helyezése - nyilatkozta lapunknak Nyikolaj Petrov. A moszkvai Carnegie Békekutató Intézet ukrán ügyekben illetékes munkatársa szerint az eset szimbolikus jelentőségű. - Ukrajnában az egyházi hovatartozás a nemzeti öntudat kifejeződése és jól meghatározza, hogy ki helyezi előtérbe Moszkvát és ki Európát - Petrov szerint ugyanakkor Ukrajna továbbra is egyensúlyozni igyekszik Oroszország és Nyugat-Európa között, hosszú távon az utóbbihoz közelítve.

Miután a decemberi elnökválasztásokon Viktor Juscsenko legyőzte a Moszkva által támogatott Viktor Janukovicsot, Oroszországnak le kellett tennie arról, hogy az EGT-get egy alternatív EU-vá fejlessze. Kijev csak addig hajlandó részt venni a szerveződésben, ameddig az nem ellentétes az EU-integrációval kapcsolatos terveivel. Ukrajna egyelőre támogatja a szabadkereskedelmi zóna létrehozását, de ellenzi az EGT vámuniós terveit.

Petrov szerint azonban a viszony a narancsos forradalom első heteihez képest javult és nem váltak valóra a legpesszimistább - Ukrajna szétszakadásával is fenyegető - forgatókönyvek. Kijev tisztában van vele, hogy a kőolaj és a földgáz keletről jön, Moszkva pedig tudja, hogy az energiahordozók Nyugat-Európába irányuló exportját az Ukrajnán keresztülhaladó vezetékek biztosítják. - Mindkét fél keresi az alternatívákat, de a közel jövőben is egymásra lesznek utalva - mondta a szakértő.

- Ukrajna EU- és NATO-tagságának esélyeit még korai lenne latolgatni, mindenesetre tény, hogy - főleg az utóbbi - rémálom volna Moszkva számára - mondja a politológus. Fel kellene számolni a hadiipari együttműködést. Át kellene helyezni orosz területre számos gyárat.

- Félő lenne, hogy orosz haditechnikai információkhoz jutna Kijeven keresztül a NATO, amelyet Oroszország potenciális ellenfélnek tekint - állítja Petrov. Emellett újra felvetődne a Szevasztopolban állomásozó orosz fekete-tengeri hadiflotta helyzete, és gyors ütemben kellene megvalósítani az Ukrajna és Oroszország között húzódó, 1576 kilométeres határszakasz katonai védelmének megerősítését.

Moszkva, 2005. augusztus

Ukrán ortodox hívõk tiltakoznak a Vatikán kijevi nagykövetsége elõtt
Ukrán ortodox hívõk tiltakoznak a Vatikán kijevi nagykövetsége elõtt
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.