- Van helye az ön által vezetett pártnak egy ilyen szövetségben?

- A börtönben ír az ember ezt-azt. A Rogyina egy nacionalista párt, semmi közünk hozzá, Egyesüljön a KPRF-fel, ha akar.

- Képes lehet önállóan a parlamentbe jutni a 2003-ban kiesett liberális ellenzék?

- Az utóbbi években megfeledkeztünk az emberekről. Az olajbevételek igazságos társadalmi elosztásáról. Szociáldemokrata irányba kell elmozdulnunk. Emellett valóban szükség van egyesülésre. A Grigorij Javlinszkij vezette Jablokótól nem is különbözünk alapvetően, de ez kevés. Szövetségre kell lépni Vlagyimir Rizskov Köztársaság Pártjával és a Jobboldali Erők Szövetségével (SZPSZ) is. Erre regionális szinten van is példa.

- Korábban Mihail Kaszjanovot tartotta a liberális ellenzék lehetséges vezetőjének. A volt kormányfő dácsaügye után is van erre lehetőség?

- Esélyei ugyanolyanok, mint a dácsaügy júliusi kirobbanása előtt. Másoknak is vannak nagy értékű ingatlanai. Most is kész vagyok együttműködni Kaszjanovval.

- Egyelőre az SZPSZ elzárkózik az egyesüléstől. Egyáltalán, van erre mód akkor, amikor gyakorlatilag a Putyinnal szemben álló ismertebb politikusok mind saját pártot alapítanak? Ráadásul az új választási törvény szerint már választási szövetségek sem köthetők, tehát egységes párt megteremtése szükséges.

- Minél inkább központosít a hatalom, minél inkább romlik a gazdaság helyzete, annál nagyobb ennek az esélye. A központosítást nem támogatja a társadalom. Senki nem veszi jó néven, hogy a kormányzókat ezentúl nem közvetlenül választják, hanem az elnök jelöli ki. Ellenzik a 10 százalékra emelt parlamenti küszöböt is. A gazdaság jelenlegi pályáján pedig haladunk a krízis felé. Az olaj- és földgáz kitermelésén kívül nincs fejlődő ágazat, döntően nyersanyagexportra alapoz a jelenlegi vezetés. A növekvő olajárak ellenére pedig a gazdasági növekedés 7-ről 5,9-re lassult, úgyhogy a GDP 2010-re való megduplázásának hangzatos államfői ígéretéből már semmi sem lesz.

- A fentiek ellenére a gazdasági növekedés így sem alacsony és Vlagyimir Putyin messze a legnépszerűbb politikus.

- Mert jól tud beszélni, s rajta kívül más nem is szerepel a hírekben. Nem is látszik, kit szeretne utódjául 2008 után. Szerintem keresi a megfelelő személyt, de az sem kizárt, hogy végül ismét ő indul az elnökválasztáson. Az ehhez szükséges alkotmánymódosításhoz az Egységes Oroszország pártnak elegendő többsége van a dumában.

- A parlamenti arányokon lehet módosítani populista ígéretek nélkül? Említette az olajbevételek igazságosabb elosztását.

- Ez nem populizmus. Norvégiában a társadalom széles köre részesül az olajkitermelés hasznából, senki sem nevezi a rendszert populistának vagy kommunistának. Szükség van arra is, hogy a régióktól a központ minél kevesebb pénzt - legfeljebb 30 százalékot - vonjon el, azt viszont hatékonyan használja fel. Ne Moszkva mondja meg, mit kell tenni az ország távol-keleti részén. Emellett tőkeamnesztiára is szükség van, hogy a felhalmozott orosz vagyon ne meneküljön külföldre.

- Támogatná a társadalom az általa törvénytelennek ítélt privatizáció legitimálását?

- A legfontosabb ágazatokban egyszeri összeg befizetésére volna szükség a tőkeamnesztiához, így a társadalom nem érezné úgy, hogy ingyen hullott sokak ölébe a vagyon. Le kell végre zárni a 90-es évek zavaros ügyeit. Kétségtelenül vannak ilyenek, de véget kell vetni az örökös bizonytalanságnak.

- Változott az oligarchák, az üzletemberek helyzete Hodorkovszkij elítélése óta?

- Ők visszahúzódtak, minket is kevésbé támogatnak most. Nagy pénzről van szó, így érthető, ha készek kiegyezni a hatalommal. Az üzleti világ pragmatikus, nem forradalmár. Ha azonban a jelenlegi hatalomnak nem lesz ereje ahhoz, hogy félelemben tartsa az üzleti világot, akkor ők is hallatni fogják a hangjukat.

Irina Hakamada

Édesapja japán kommunistaként emigrált a Szovjetunióba, a két világháború között. Az 1955-ben Moszkvában született Irina Hakamada közgazdasági tanulmányai után főiskolai oktató volt, 1989-ben az orosz árutőzsde igazgatótanácsának tagja lett. 1993-tól 2003-ig parlamenti képviselőként dolgozott. Tagja volt a törvényhozás gazdasági, költségvetési és adóügyi bizottságnak. 1997-ben az alsóház kisvállalkozások fejlesztésével foglalkozó bizottságának elnöke, 2000-ben pedig a befektetők védelméért felelős bizottság vezetője lett. 2003-ig a parlament egyik alelnöke volt. A Jobboldali Erők Szövetségéből a 2003 decemberi parlamenti választások után kilépett és megalapította a Nas Vibor (a Mi Választásunk) nevű pártot. 2004-ben indult az elnökválasztáson, ahol a győztes Vlagyimir Putyin 69, Hakamada pedig 4,7 százalékot kapott.