A lap ugyanakkor felidézi, hogy egy szintén szélsőséges szlovák mozgalom korábbi rendezvényén megjelent szlovák politikusok  részvételét szlovák részről azóta sem merte bírálni senki.

Nincs okunk nem elhinni Bugárnak, hogy amikor a meghívást elfogadta, nem tudott arról, hogy az ipolysági rendezvény szervezésében csendestárskért a magyarországi szélsőségesek is részt vesznek, ám miután erről értesült, mégis elment az ünnepségre; mi több úgy nyilatkozott, hogy a vármegyések részvételét nem tartja problematikusnak, mert jelenlétüket semmilyen aktív fellépés nem kísérte - így a lap, amely azonban emlékeztet rá, hogy az ünnepségen készült felvételek tanúsága szerint Árpád-sávos pólókba öltözött fiatalok Magyarországon is szélsőséges jelképnek számító Árpád-sávos zászlókat lengettek Ipolyságon. "Bugár pedig semmilyen ellenvéleménynek nem adott nyilvánosan hangot, ellenkezőleg:  közvetett módon szentesítette a jelenlétüket" - írja a SME.

A cikkíró, Peter Morvay szerint az ilyen szélsőségesekkel "csak az működhet együtt, aki vagy azonosul a véleményükkel, vagy nem lát jelentős különbséget a saját véleménye és amazok véleménye között.  Lehet, hogy csak egy kicsit forrófejűeknek és túlságosan nyitottnak  találja őket, ezért elintézi egy kézlegyintéssel, mondván: elvégre fiatalok, akiknek zászlólengető mély őszintesége nem hagy kétséget maga felől."

Igen ám, csakhogy "minden rendes és valamirevaló társadalomnak és politikai pártnak az az alapja, hogy különbséget tud tenni a demokratikus és a szélsőséges politikai irányzatok között. A demokratikus politikus egyik alapvető erkölcsi kötelessége éppen az, hogy kijelölje és őrizze azt a határvonalat, amely őt egyértelműen elválasztja a szélsőségesektől. E tekintetben Bugár csődöt mondott"  - állapítja meg a cikk írója. Szerinte ugyanis ezen az sem változtat, hogy Bugár Bélának a történtekért azok a szlovák politikusok sem vethetnek semmit a szemére, akik 2003-ban a szláv írásbeliséget megteremtő bizánci szerzetesek, Cirill és Metód révkomáromi szobrának felállításakor annak ellenére is jelen voltak a szoboravatón, hogy ott egy hasonlóan szélsőséges szlovák társaság, a Szlovák Testvéri Közösség emberei a Hitler csatlósállamaként  fennállt egykori szlovák állam félkatonai szervezete, a Hlinka-gárda egyenruháit utánzó öltözékben felvonultak.

Ezeknek a szlovák szélsőségeseknek Révkomáromban 2003-ban -  ahelyett, hogy tiltakoztak volna ellenük - olyan szlovák politikusok asszisztáltak a jelenlétükkel, mint a tartósan  legnépszerűbb Robert Fico, a parlament ellenzéki pártja, a Smer (Irány) vezetője, vagy az azóta köztársasági elnökké megválasztott Ivan Gasparovic és az egykori szlovák kormányfő, Ján Carnogursky.  Ráadásul egyetlen olyan szlovák politikus sem akadt, aki a szélsőséges Szlovák Testvéri Közösség egyenruhásainak közelmúltban megismétlődött révkomáromi erődemonstrációja ellen felemelte volna a szavát - emlékeztet rá a lap. és megállapítja: "Ezek mind egy kaptafáról valók." (MTI)