A MEDIA-program első évében, 2004-ben nagy érdeklődés várta ezt a kiegészítő forrást. 2005-ben is folyamatos az érdeklődés, mostanra már letisztázódott, hogy mire lehet pályázni - tájékoztatta lapunkat a program hazai információs irodájának, a Mediadesknek a vezetője, Kiss Enikő. A MEDIA-program nyolc kategóriában nyújt támogatást a videó, DVD-kiadástól a képzésekig. Mint Kiss Enikő elmondta: a legnépszerűbb és a legtöbb pénzt behozó terület a forgalmazás - ebben már volt gyakorlata a cégeknek. Itt egyrészt automatikus a támogatás az európai filmek jegybevétele után, másrészt több (minimum 5) ország forgalmazójának pályázatával lehet pénzt nyerni. Volt olyan európai film, amely a MEDIA-program támogatásának köszönhetően jutott el a magyar mozikba. De ez fordítva is igaz: Mundruczó Kornél Szép Napok és Antall Nimród Kontroll című filmje támogatást kapott, hiszen jó pár európai forgalmazó látott benne fantáziát.

- Nem létezne már európai film az EU támogatása nélkül - közli a szomorú tényt Kézdi-Kovács Zsolt, az Eurimages magyarországi képviselője. Az Európa Tanács programjába, az Eurimages-programba 1990-ben lépett be Magyarország. Az uniós csatlakozás óta az addig Eurimages-hoz tartozó mozi-, és forgalmazási támogatás átkerült Brüsszelbe, a MEDIA-programhoz. Az Eurimages-ba tagdíjat kell fizetni, de még nem fordult elő, hogy Magyarország többet fizetett volna be, mint amennyit visszakapott pályázat formájában: tavaly például a befizetett pénz tízszerese forgott vissza - emlékeztet a filmrendező.

Kézdi-Kovács hangsúlyozza: az anyagi támogatás mellett az európai programok lényege a szakma modernizációja, Európához közelítése és az együttműködések serkentése. - Ez most egy tanulási periódus - mondja a filmgyár volt igazgatója, aki emlékeztetett: régen még egy csekket sem tudtak kollégái kitölteni. Az elmúlt másfél évtizedben azonban koprodukciókon keresztül sok mindent tanult a szakma. A rendező szerint a tanulási folyamatban félúton járunk: "Olyan adottságok kellenek, amelyekkel a magyar filmesek nem rendelkeznek". Példaként megemlíti, hogy tolmácsokon keresztül nem lehet hatékony alkotómunkát végezni.

A magyar filmek nagyon kis költségvetésből születnek. Egy európai koprodukció általában 2-3 millió eurónál kezdődik, és a határ a csillagos ég. Nálunk egymillió euró körüli költségvetéssel próbálkoznak - szegényes filmbe azonban senki sem invesztál - mesél a körülményekről Kézdi-Kovács. Az európai megítélésben számít, hogy ki mit produkált már látogatottságban, vagy akár fesztiválokon - magyarázza az Eurimages képviselője.

A modernizáció igénye persze technikai értelemben is érvényes. - A mozi jövője annak a kezében van, akié a digitális mozi - amivel le lehet csökkenteni a kópiák és a bemutatás költségeit is - mondja Kézdi-Kovács Zsolt. Az Európai Unió MEDIA-programja és az Europa Cinemas épp ezért támogatja a mozik digitális technológiára való átállását, olyan feltételekkel, mint például évente minimum 520 vetítés, vagy legalább 70 férőhely. Novemberben egyébként az európai artmozikat tömörítő Europa Cinemas Budapesten tart konferenciát.

A MEDIA Plus Program 2004-ben kiosztott összes támogatása (támogatási költségek nélkül) 87 508 360 euró volt. Magyar pályázóknak 2004-ben összesen 1521813 Euró támogatást (kb. 380 millió Ft) ítélt meg a MEDIA Plus Program. Ezen-kívül 331 ezer euróval (kb. 80 millió Ft) járultak hozzá magyar filmek külföldi forgalmazásához. (Forrás: MediaDesk.)