A befogadó falu gyorsabban gazdagodik
Bátaapáti július 10-én népszavazással döntött arról, hogy megépüljön-e a település határában a kis és közepes radioaktivitású hulladékok tárolója. A félezer lelkes Tolna megyei falu lakóinak háromnegyede vett részt a referendumon, s a voksolók 90 százaléka igent mondott a létesítményre.
A tárolót a paksi atomerőmű a nyolcvanas években még a Baranya megyei Ófalu közelében tervezte megépíteni, ám ott a lakosság fellázadt az elképzelés ellen. A rendszerváltás idején politikai felhangot kapó tiltakozás hatására Paks meghátrált. Az erőmű számba vette azokat a helyeket, ahol a földtani kutatások alapján az atomtemető megépíthetőnek tűnt. Az egyik ilyen település az Ófalutól tíz kilométerre lévő Bátaapáti volt. Miután az erőmű jelezte érdeklődését, a falu képviselői 1994-ben megkérdeztek minden helybélit, hogy miképp vélekednek az atomtemetőről, ha az munkaalkalmat és pénzt hoz a völgységi településnek. A megkérdezettek 98 százaléka támogatta, hogy Paks elkezdhesse a kutatást a falu határában.
1997-ben a tervezett tároló közelében lévő hat település létrehozta a Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulást (TETT). A települések a TETT által felkért szakemberekkel kontrollálták a Paks által kezdett, majd pedig a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. által folytatott kutatásokat. A TETT tagjai a munkák kompenzációjaként megkapták a kutatásra költött pénz öt százalékát (az összeg évente 20 és 100 millió forint között mozgott). A legtöbb pénz a tervezett tárolóhoz legközelebb eső Bátaapátinak jutott. A falu ennek révén számos fejlesztést valósított meg, hisz volt önereje ahhoz, hogy pályázzon az állami forrásokra. Az elmúlt években egyebek között megépült a település szennyvíz- és gázhálózata, új burkolatot kapott a zsákfalu három kilométeres bekötőútja.
Az, hogy a tervezett atomtemető helyén folyó kutatások két tucat helybélinek adnak munkát, szerepet játszott abban, hogy a falu lakói a júliusi népszavazáson támogatták a létesítmény megépítését. A helyiek tudták azt is, hogy a jövőben még több fejlesztési forrásra számíthat a falu. Ha ugyanis a kutatások befejeződnek és elkezdődik a kivitelezés, akkor a beruházás költségeinek hat százaléka a TETT önkormányzatait illeti. Az atomtemető megépítése három év alatt 25 milliárd forintba kerül, ebből hozzávetőleg 600 millió lesz Bátaapátié. Azt követően pedig, ha 2009-től működik a tároló, akkor - a beruházóval kötött megállapodás értelmében - évente 100-120 millióhoz jut majd a község. Ráadásul 50-60 helybéli munkát kaphat a már működő létesítményben - őrző-védőként, takarítóként, anyagmozgatóként. Tudni kell: a munkanélküliség errefelé jóval meghaladja az országos átlagot.
Krachun Szilárd, Bátaapáti polgármestere nem vitatja, hogy a pénz befolyásolta a falu döntését, ám hangsúlyozza: a helybéliek folyamatosan őszinte tájékoztatást kaptak a kutatásokról, a beruházó elképzeléseiről és az atomtemető esetleges veszélyeiről, s mindez ugyancsak befolyásolta a létesítmény elfogadottságát. A polgármester szerint a föld alatt száz méterrel megépített atomtemető idegenforgalmi attrakcióvá válhat, hiszen Svédországban egy hasonló építmény évente több tízezer vendéget fogad.
