A Szent István-i egyensúlyt keresik

Sólyom László augusztus 20

Az államfő első nyilvános beszédében Szent István szuverenitásának hangsúlyozása közben a sajátját is igazolta, a kormányfő a sokszínűség, a házelnök az egység és a nyitottság haszna mellett érvelt.

Zászlófelvonás a Kossuth, ökumenikus istentisztelet és gazdademonstráció a Felvonulási téren. Sólyom László államfőként megtartotta első nyilvános beszédét, amelyben Szent István szuverenitásának hangsúlyozása közben a sajátját is igazolta, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a sokszínűség, Szili Katalin házelnök pedig az egység és a nyitottság haszna mellett érvelt.

A több mint ezeréves magyar államiság értékeire, Szent István király jövőt meghatározó történelmi szerepére hívták fel a figyelmet a közjogi méltóságok, valamint a politikai élet szereplői az augusztus 20-i ünnepi beszédeikben. Szinte valamenynyien utaltak a magyar nemzet és az EU viszonyára, illetve - hol áthallásokkal, hol azok nélkül - a nemzet és a határainkon kívül élő magyarság viszonyára.

Sólyom László az államalapításra emlékezve mintha csak igazolni szerette volna azokat a szavakat, amelyeket egy pénteki lapinterjúban mondott: a Népszavának úgy fogalmazott, feltett szándéka, hogy a köztársasági elnöki tekintéllyel változtat az ország közállapotain, mert "lehet más a stílus, de maga a politika sem azonos a pártpolitikával, annál tágabban értelmezhető, az emberek közéleti cselekvését is magában foglalja". Az ünnepélyes zászlófelvonás után az államfő arról beszélt: új egyensúlyra van szükség az alkalmazkodás és a kezdeményezés között. Jó döntés volt az uniós csatlakozás, ám az új helyzetben is érvényes Szent István példája, mert "az ő igazi nagysága abban rejlik, hogy szuverén módon határozta meg Magyarország helyét az akkori világban".

Sólyom László szerint nem úgy kell tekintenünk az EU-ra, mint egy távoli hatalomra. "Legyünk tudatában annak, hogy európai mércével mérve középhatalom vagyunk. Van beleszólásunk abba, mi történik az unióban" - szögezte le, fölhíva a figyelmet arra: a brüsszeli döntéshozatal nem eléggé demokratikus, de jobban kell használni az itthoni demokráciát is annak meghatározására, hogy mit képviseljünk Brüsszelben. Kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy elegendő-e, ha az Országgyűlés csupán tájékoztatást kap a kormánytól. Nem baj-e, hogy a magyar érdekképviseletek, civil szervezetek oly kevéssé hallatják hangjukat az európai ügyekben. Mert - miként mondta - "miért kellene nekünk nemzetközi kérdésekben mindig csak alkalmazkodni, mintát követni? Igenis előállhatunk olyan megoldásokkal, amelyek talán szokatlanok, de amelyek a mi problémáinkra vannak szabva, és aztán türelmes munkával elismertethetjük őket. (...) Igen, ezzel a határon túli magyarokról is szólok. Az ő magyar állampolgárságuk fájdalmasan félresiklott, és ez nem maradhat így!" - jelentette ki. Kifejtette: a jogban is vannak felfedezések, köztük olyanok, amelyek a magyar nemzet országhatárokkal szétszabdaltságára válaszul születtek. A nemzetközi elismerés útján vannak az anyaországnak a határon túli nemzetrészek azonosságának fenntartásához fűződő jogai.

Hozzátette, hogy a határon túli magyarok problémája nemcsak jogi kérdés. "Mit tudunk az ott élő magyarságról? Pedig puszta érzelmi alapon könnyen tévútra jutunk. Meg kell ismerni szomszédainkat, az ottani magyarokat ahhoz, hogy békességes megoldást találjunk. Így tudjuk csak belátni, mi az, ami sértheti, ami jogosan sértheti az ottani népek érzékenységét, és mi az, ahol nem engedhetünk a magunk igazából. És aztán kellő tudással és empátiával nyugodtan nézhetünk Európa szemébe, amikor új megoldásokat javasolunk" - fejtette ki Sólyom László.

Az emberi jogokról szólva az elnök kijelentette: érvényesülésük olyan kincs, amelyet őrizni kell. "A kitágult világ megteremtette a globális veszélyeket, mint például a terrorizmus. Ez ellen fellépni minden országnak joga és kötelessége, ez azonban nem eredményezheti a szabadságjogok szükségesnél nagyobb mértékű korlátozását" - mutatott rá, utalva arra a kijelentésére, hogy addig nem utazik az Egyesült Államokba, amíg ujjlenyomatot vesznek az odaérkezőktől.

Sólyom szerint István király fölszabadította az emberekben lévő jót. Ezt időszerű fölidézni, mert "az 1990 után ránk szabaduló fogyasztói értékrend, a pénz egyeduralma, az egyre taszítóbb stílusúvá váló politizálás elfedte a bennünk lévő jót". Az államfő - a kormányfő és Szili Katalin házelnök társaságában - állami kitüntetéseket adott át. Az ezt követő állófogadáson Gyurcsány Ferenc Szent István intelmeire utalva megállapította: erős és teherbíró, egységes nemzet csak tagjainak sokféleségében és sokszínűségében létezhet. A különböző életutak mind egyfelé: előre és fölfelé próbálják a nemzetet vinni.

Szili Katalin Székesfehérváron azt mondta: akár Szent István korában, ma is az egység és a nyitottság a magyarság egyik legnagyobb sorskérdése.

A Szent Jobb-körmenet előtti szentmisén - amelyen részt vett Sólyom László és Mádl Ferenc volt államfő, Szili Katalin, valamint Orbán Viktor volt miniszterelnök, a Fidesz elnöke - Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek István királyt elkötelezett európainak, népét szívből szerető, nyitott lelkű, büszke magyarnak nevezte.

Dávid Ibolya MDF-elnök Markó Béla kormányfő-helyettes társaságában az erdélyi Szentistvánon az RMDSZ által szervezett Szent István-napi ünnepségen vett részt. Markó azt hangsúlyozta: a magyar történelemben voltak sikerek is, nemcsak kudarcok, noha sokan csak ez utóbbiakra szeretnek emlékezni. Dávid Ibolya azt mondta: meg kell keresnünk a lehetőségét, hogy Erdélyben is együtt ünnepeljünk, főként december 5., a kettős népszavazás után. Az MDF elnöke kiemelte: augusztus 20. a legősibb nemzeti ünnepünk, együvé tartozásunk legnagyobb ünnepe.

Hiller: Példa és emlékezet

Szent István példa és emlékezet arra, hogy a tehetség, a szorgalom és a határozottság nehéz körülmények között is évezreden túlmutató eredményt hoz - mondta Hiller István Szolnokon. Az MSZP elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy miután az elmúlt 15 évben Magyarország végrehajtotta a békés rendszerváltást, majd tagja lett az Európai Uniónak, most itt az idő, hogy új és közös célokat fogalmazzunk meg. Ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy Magyarországon ma vannak új és nagy célok, de azok nem közösek. Külső ellenség nem fenyegeti hazánkat, mégis a lehetségesnél lassúbb az előrehaladásunk, mert nincs belső összetartás. "Aki nem látja az előttünk álló lehetőséget, az vak, de aki látja, és nem él vele, az vétkes" - mondta Hiller István. Rámutatott, hogy az elkövetkező évtizedekben, így először a 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési ciklusban hazánkban olyan fejlesztésekre, építkezésekre, beruházásokra nyílik mód, amilyeneket "a mi országunk Deák Ferenc kora óta nem látott".

Kuncze: Nem kell félteni magunkat

Szent István döntése az államalapításról a jövőnek szólt, hogy az országból hazát, a hazából házat, a házból otthont teremtsünk -- mondta Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szombaton Tökölön. Sokszor előfordul, hogy nem látjuk, hogy mindaz, ami történik velünk, valamikor a történelem kiemelkedő lapjaira tartozik majd - mondta. Hozzátette: ezek a mostani, általunk megélt idők pontosan ilyenek. "Hiszen történelmet csináltunk a rendszerváltással, amikor a puha diktatúrából egy polgári demokráciát építettünk, békés úton nagyon rövid idő alatt. A legnagyobb történelmi tettünk, amire méltán lehetünk büszkék, uniós csatlakozásunk. Ennek során visszavittük Magyarországot oda, ahová tartozónak mindig is gondolta magát, és ahová Szent István is kötni akarta. Kiteljesítettük Szent István életművét, egy sokkultúrájú nemzetközösségbe léptünk be" - mondta az SZDSZ elnöke, hangsúlyozva: nem kell félteni magunkat attól, hogy ez majd elveszi a kultúránkat, nyelvünket, eltüntet minket, hiszen éppen az ellenkezője igaz.

Idézetek

Magyar Bálint (SZDSZ): "Szent István a magyar történelem
legradikálisabb rendszerváltója."

Semjén Zsolt (KDNP): "Ha valaki szembeállítja a kereszténység,
a magyarság és az európaiság hármas oltárának egységét, akkor akarva-akaratlanul is a nemzet sírásója. A mindenkori kormány az egyetemes magyarságnak felelős, nem Brüsszelnek, Washingtonnak, Moszkvának vagy a Világbanknak."

Lamperth Mónika (MSZP):
"A hazaszeretet nem szó, hanem tett."

Kiss Péter (MSZP): "Összefogásra van szükség ahhoz, hogy előrébb léphessünk, és jobban élhessünk."

Ünnepi ceremónia a Kossuth Lajos téren

Orbán minden botrányt megbocsát, amíg Rogán ilyen szépen szolgál

Pezsgőt hozott egy sommelier, a pincérek töltögették a poharakat, lecsúszott egy-két pálinka, és voltak kolbászfalatok is vasárnap este a Bálnában. A „főnök", Orbán Viktor mindenkinek megköszönte a kvótanépszavazás kampányában tett erőfeszítéseit, majd magabiztosan, mosolyogva azt mondta, ezzel az eredménnyel egy parlamenti választáson a Fidesz újra kétharmados többséget szerzett volna, és ez sikerülhet 2018-ban is. Az érvénytelen népszavazás volt a főpróba.

Jobbik: kormányprogramot ír, aki visszaküldi a kérdőíveket

A Jobbik elnökének közlése szerint lezárult a pártja által meghirdetett "valódi nemzeti konzultáció" első szakasza. "Jól választottuk ki a témákat, az egészségügy, az oktatás és a korrupció területét" - mondta Vona Gábor pénteken Gyöngyösön, a sorozatot záró lakossági fórumát megelőző sajtótájékoztatón.