Rajtra készen
Az érkezőket biciklijére támaszkodva tisztes távolságból figyeli a falutanács elnöke, Forgó József. Mint mondja, a falut mindez nemigen hozza lázba, noha a nemzeti összefogásra szükség van, ezt ő mondja, aki szociáldemokrata lenne, ha lehetne. A Szegeden dolgozó Forgó szerint a falu 65 százaléka munkanélküli, a nyomor itt az igazi gond.
A mise végén magyar himnusz, de a találkozó is ezzel kezdődik. A néptánc után szavalat jő: Levél a magyarországiakhoz, írta Andóczky Lászlóné. A kettősállampolgárság-reálköltő nem kertel: "csak egy papírt kérünk". Innentől kezdve végig december ötödike szelleme lebeg a rendezvény fölött.
László Gyulától, a vajdasági polgári körök koordinátorától megtudjuk: itt 57 polgári kör működik, mintegy 620 taggal. Csantavéren vagy 150-en ülnek a már megterített asztaloknál, hamarosan már pálinkát is kapnak az érdekeltek, kiknek egy része anyaországi. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Ágoston András vezeti az ülést, de a koordinátor szerint ez ma itt civil rendezvény, még ha igen sokan VMDP-sek is. Ő maga is a VMDP tartományi képviselője, a kisebbségügyi bizottság elnöke, kérdem hát tőle, főállású politikusok hogyan lehetnek egyszerre civilek is, de errefelé ez nem gond. Attól sem tart, hogy a szerb politikustársak megtámadják amiatt, hogy itt a Fideszbe való belépés is felmerül, ő aztán nem fél semmitől, és nem ő lép be egy másik államban működő pártba. Bár itt ezt tudtával semmi sem tiltja, pártja sem.
Betegsége miatt nem tudott eljönni Hende Csaba, de itt van Becsey Zsolt, a Fidesz EU-képviselője. Ő szegedi, délmagyarországi, ergo délvidéki, innen van, hogy ennyit törődik a vajdasági magyarokkal. Mondandójának lényege, hogy az "egységös gondolkodásmegközelítés" lenne a fontos. A helybéliek persze egyáltalán nem így beszélnek, sőt, az első felkért kifejtette, hogy ha nem tudunk szépen magyarul beszélni, nem is kell megmaradnunk. Hisz - s Marxra hivatkozott - a gondolkodás és a nyelv viszonya dialektikus. Becsey azt a tanácsot adta, hogy aki teheti, választásokkor menjen el innen Szegedre szavazni, igaz, azt nem sugallná, kire, de majd az ilyen civil szervezetek, mint a polgári körök, megmondják.
A pesti Éhn József A hazaszeretetről szóló dolgozatát papírról olvassa fel, a pontosság miatt. A történelmi Magyarország mindig a civilekre épített, fejtegeti, így december 5-e után sincs más hátra. A Társaság a Kárpát-medencei Magyarságért - minek is elnöke - fő feladata a tudatlan magyarországi polgárok felvilágosítása. Megtudjuk, hogy sokat járnak Erdélyben, Székelyföldön, a Partiumban, most meg itt vannak, s tájékozódnak a bajokról. A cél az, hogy olyan politikai párt kezébe adják az irányítást, amely nemzeti. De azt már nem részletezi, pontosan ki is adná oda az irányítást egy pártnak, avagy mi lesz a népfenség elvével.
Majd Ágoston olvas fel egy levelet, amely főleg pártja történelmi küzdelmeit ecseteli, bár Sólyom Lászlónak címezték - benne minden remény a kettős állampolgárság ügyében. A soroksári PK képviselője nagy tapsot kap azért, mert jelzi, 200 nap van a kormányváltásig, és akárcsak a katonaságban szokás, ő is minden eltelt napot kihúz naptárán.
Elérkezik az ünnepélyes pillanat is - a VMDP elnöke szólítja fiatalokkal foglalkozó bizottságuk elnökét, olvassa fel a Fideszbe belépni szándékozó tíz vajdasági fiatal nevét. A civilek minden jelentkezőt nagy tapssal jutalmaznak. László Bálint elmondja, hogy Erdélyben már elindult ez a folyamat, és ha isten is úgy akarja, ők is lehetnek még képviselők a magyar országgyűlésben, és akkor majd a fejekben eltűnnek a határok. Ő korábban a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagja volt.
A vajdasági felszólalók inkább a legnagyobb gondokról számolnak be - oktatás, oktatás, oktatás. Adatokat sorolnak, mennyire lemaradtak mindenben. Felszólal Bíró Csaba, a szabadkai községi főügyész is: azért nézzük meg az érem másik oldalát is, náluk a kilenc ügyészből négy magyar, ugyanilyen az arány a tisztviselők, gépírónők körében is, tehát éppenséggel a lakosság arányához képest túlreprezentáltak. A terem morajlani kezd, ő az egyedüli, aki tapsot sem kap. Érdeklődésemre, hogy egy főügyész hogyan kerül egy politikai rendezvényre, elegánsan azt mondta: meghívták, meg hát ez civil találkozó.
Civilek vagy sem, az bizonyosnak tűnik, hogy a Fidesznek kiváló rekrutációs bázis a határon túli magyarság. A honosítási, visszahonosítási kérelmek száma folyamatosan nő - tavaly 5761-en adták be, összesen pedig 5984-en kapták meg a magyar állampolgárságot, és ez azt jelenti, éles helyzetben döntő lehet az áttelepültek szavazata. Az MSZP, Gyurcsány pedig nemigen számíthat e szavazatokra. Ám az is nyilvánvalónak tűnik, hogy e téma csak a határon túl marad igazi kampánytéma, hiszen a Fidesz-szavazók negyede nincs oda a kettős állampolgárságért.
Aki meg akar, az meg beléphet - polgári körbe, VMDP-be vagy éppen a Fideszbe. Akár a csantavéri munkanélküliek is, idejük kiadja.
