Sólyom László rámutatott, hogy jó döntés volt Magyarország uniós csatlakozása, ám az új helyzetben is érvényes Szent István példája. "Az ő igazi nagysága abban rejlik, hogy szuverén módon határozta meg Magyarország helyét az akkori világban. Halljuk meg, vegyük észre, tekintsük példának azt az öntudatot, azt az önbecsülést, ahogy István fellépett Európában!" - hangsúlyozta az államfő beiktatását követő első nyilvános megszólalásán. 

Hozzátette: az Európai Unió döntéshozatala nem eléggé demokratikus, de használni kell az itthoni demokráciát annak meghatározására, hogy mit képviseljünk Brüsszelben. "Miért kellene nekünk nemzetközi kérdésekben mindig csak alkalmazkodni, mintát követni?" - fogalmazott Sólyom László, aki szerint azt is meg kell tanulnunk az államalapítótól, hogy képesek vagyunk önálló hozzájárulásra, önálló teljesítményre a világ dolgaiban. "Igenis előállhatunk olyan megoldásokkal, amelyek talán szokatlanok, de amelyek a mi problémáinkra vannak szabva, és aztán türelmes munkával elismertethetjük őket. (...) Igen, ezzel a határon túli magyarokról is szólok. Az ő magyar állampolgárságuk fájdalmasan félresiklott, és ez nem maradhat így!" - jelentette ki Sólyom László. 

"Mit tudunk az ott élő magyarságról? Pedig puszta érzelmi alapon könnyen tévútra jutunk. Meg kell ismerni szomszédainkat, az ottani magyarokat ahhoz, hogy békességes megoldást találjunk. Így tudjuk csak belátni, mi az, ami sértheti, ami jogosan sértheti az ottani népek érzékenységét, és mi az, ahol nem engedhetünk a magunk igazából. És aztán kellő tudással és empátiával nyugodtan nézhetünk Európa szemébe, amikor új megoldásokat javasolunk" - fejtette ki Sólyom László.

Az emberi jogok témájára áttérve a köztársasági elnök kijelentette: érvényesülésük Magyarországon olyan kincs, amelyet őrizni kell. A kitágult világ megteremtette az olyan globális veszélyeket, mint  például a terrorizmus. Ez ellen fellépni minden országnak joga és kötelessége, ez azonban nem eredményezheti a szabadságjogok szükségesnél nagyobb mértékű korlátozását - mutatott rá.

Az államalapító szentté avatásának történetéről Sólyom László elmondta, hogy ezt úgy értelmezi: "István nagyságának felidézése felszabadította az emberekben rejlő jót". Az államfő szerint erre különösen időszerű emlékezni ma, amikor a médiában megjelenő politika negatívumoktól harsog, és sokan a rendszerváltás elkerülhetetlen gazdasági következményeitől szenvednek. "Az 1990 után ránk szabaduló fogyasztói értékrend, a pénz egyeduralma, az egyre taszítóbb stílusúvá váló politizálás azonban azt hiszem csak elfedte, csak eltakarta a bennünk lévő jót. Hiszen az ország él, és bár nem ez áll az újságok címlapjain, az emberek megállták a helyüket a nehéz időkben. Dolgoznak, boldogulnak, és - amit én különösen remélek - egyre inkább megtalálják a saját életükben azokat az értékeket, amelyekért érdemes élni. István király művét folytatnunk kell! - jegyezte meg az államalapítás ünnepén elmondott beszédében Sólyom László köztársasági elnök.

Ünneplés a Duna vizén

Több ezer embert vonzott szombat délelőtt Budapesten az augusztus 20-i "vízi fesztivál", amelyen csaknem félszáz különféle vízi jármű vonult fel. Utasszállító hajók, uszályok, katonai motorcsónakok, vízimentő-egységek és kisebb motoros úszócsodák. Délelőtt 11 órától tették hullámossá a Duna utóbbi napokban igencsak megáradt vizét. A szervezők 45 különféle vízi járművet vezényeltek az Erzsébet hídhoz, a résztvevők onnan vonultak el a Margit hídig. A Duna-parti vigasságok idei rendezvényeire ezrek jöttek ki az Erzsébet híd és a Lánchíd közötti rakpartra.

Szili Katalin szerint az egység és nyitottság a sorskérdés

Az Országgyűlés elnöke szerint akárcsak Szent István korában, ma is az egység és a nyitottság a magyarság egyik legnagyobb sorskérdése. Szili Katalin Székesfehérváron, Szent István városában, az államalapító király példaadó életének igazságairól szólva rámutatott: az egység és nyitottság a magyarság egyik legnagyobb sorskérdése.

Az országgyűlés elnöke azt mondta, ha nem teremtünk nyitott és befogadó, mintakövető, de egyúttal eredeti országot, ha a demokrácia vitakultúráját a széthúzással tévesztjük össze és nem alakítjuk ki a korszerű államot és a korszerű nemzetpolitikán alapuló, korszerű nemzeti egységet, könnyen lemaradhatunk a nemzetek versengésében.

Kovács Kálmán: fontos az összetartozás

Az összetartozás fontosságára, augusztus 20-a világnézettől független, azonos értelmezésére hívta fel a figyelmet Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter Nagykanizsán mondott ünnepi beszédében. A miniszter szerint a Szent István-i hagyomány lényege, hogy a király korát megértve bátran választotta az újat, az európait. "Ezt akkor is meg kell tenni, ha ma is, mint ezer éve, ez nem vitamentes" - jelentette ki Kovács Kálmán. 

Hozzátette: Magyarország 15 éve vívta ki magának a jogot, hogy ne pusztán szenvedő alanya, de sorsának alakítója legyen. Ma Magyarország olyan köztársaság, "ahol mindenkinek jár az esély, hogy ne a születése pillanatában dőljön el a sorsa, hanem a maga tehetségén, szorgalmán, akarásán és a közösség segítő erején múljon. Mindez nem világnézeti kérdés" - fogalmazott Kovács Kálmán, aki szerint augusztus huszadikát nem kell értelmezni, ez a közösség minden tagjának ünnepe.

Lamperth szerint a hazaszeretet tett, Hiller a közös célt emelte ki

Szent István király egykor és ma is példát mutat térségünknek, a feltörekvő Közép-Kelet-Európának - mondta a belügyminiszter szombaton, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rendezett ünnepségen. Első királyunk célja az volt, hogy a nyugati műveltségű, független, keresztény államot megalapítsa - mondta Lamperth Mónika. Szent István bölcsessége életet, hazát adott egy aprócska vándor népnek, és legyőzhetetlen hittel letette egy egész ország alapjait - tette hozzá a miniszter.

Augusztus 20. ma is példát mutat, hogy összefogásra mindig, mindenkor szükség van: a nemzet ereje az összefogásban és az egymásért érzett felelősségben rejlik - mondta. Haladás, korszerűség, európaiság, nemzeti függetlenség, tolerancia, a nemzetiségek tiszteletben tartása; ezek a Szent István-i elvek ezer év távlatából ma is érvényesek és kívánatosak - mutatott rá. Lamperth Mónika kiemelte, hogy a család és közösség, haza és Európa, jog és esély, szabadság és szolidaritás, biztonság és megújulás a nemzet legfontosabb alkotóelemei; azok az értékek, amelyek összekötnek bennünket.

Szent István példa és emlékezet arra, hogy a tehetség, a szorgalom és a határozottság nehéz körülmények között is évezreden túlmutató eredményt hoz - mondta Hiller István szombaton Szolnokon, az augusztus 20-ai Tiszai vízikarneválon elhangzott ünnepi köszöntőjében. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy miután az elmúlt 15 évben Magyarország végrehajtotta a békés rendszerváltást, majd tagja lett az Európai Uniónak, most itt az idő, hogy új és közös célokat fogalmazzunk meg.

Magyar Bálint: a legradikálisabb rendszerváltó Szent István

A magyar történelem legradikálisabb rendszerváltója Szent István - mondta Nagysápon szombaton Magyar Bálint oktatási miniszter. Nagy tett volt, amikor Magyarország szakítva a pogány hittel, csatlakozott a nyugati államok vallásához, az akkori fejlett Európához - hangoztatta Magyar Bálint a Komárom Esztergom megyei település teljesen felújított általános iskolájának az ünnepélyes avatásán.

Az intézmény átadása kapcsán az oktatási miniszter kijelentette: igazságos iskolát akarunk, olyat, amelyik nem tesz különbséget szegény és gazdag gyerek között, amelyik egyenlő bánásmódban részesíti a tehetséges és a kevésbé tehetséges diákokat. A II. Rákóczi Ferenc általános iskola felújításának összköltsége 87 millió forint volt - közölte az 1.500 lelket számláló település polgármestere. Balogh Miklós elmondta: ennek nyolcvan százalékát az Európai Unió strukturális alapja pályázatán nyerték, a fennmaradó részre vissza nem térítendő költségvetési támogatást kaptak. A nagyszabású beruházáshoz az önkormányzatnak mindössze kétmillió forinttal kellett hozzájárulni.

Kuncze: Szent István döntése a jövőnek szólt

Szent István döntése az államalapításról a jövőnek szólt, hogy az országból hazát a hazából házat, a házból otthont teremtsünk - mondta Kuncze Gábor szombaton Tökölön a város augusztus 20-ai ünnepségén. Sokszor fordul elő, nem látjuk, hogy mindaz ami történik velünk, valamikor a történelem kiemelkedő lapjaira tartozik majd - mondta az SZDSZ elnöke, a körzet országgyűlési képviselője. Hozzátette: ezek a mostani, általunk megélt idők pontosan ilyenek. Hiszen történelmet csináltunk a rendszerváltással, amikor a puha diktatúrából egy polgári demokráciát építettünk, békés úton nagyon rövid idő alatt.

A legnagyobb történelmi tettünk, amire méltán lehetünk büszkék, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk - mondta a pártelnök. Ennek során visszavittük Magyarországot oda ahová tartozónak mindig is gondolta magát, és ahová Szent István is kötni akarta. Kiteljesítettük Szent István életművét, egy sok kultúrájú nemzetközösségbe léptünk be. Kuncze Gábor hangsúlyozta, nem kell félteni magunkat attól, hogy ez majd elveszi a kultúránkat, nyelvünket, eltüntet minket, hiszen éppen ellenkezőleg igaz. Az Európai Unió gazdagítani fogja kultúránkat és értékeinket, mint ahogyan mi is gazdagítjuk az uniót kultúránkkal, hagyományainkkal, történelmünkkel.

Semjén: a mindenkori kormány felel a magyarság megmaradásáért

Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, a Fidesz-frakció országgyűlési képviselője szerint  a történelem azt mutatja, hogy a magyarság akkor gazdagodott szellemiekben, lelkiekben, kultúrában és anyagiakban is, amikor a Szent István-i utat követte, és akkor sodródott katasztrófába a nemzet történelme, amikor jobbra vagy balra lecsúszott erről az útról. A politikus pártja augusztus 20-i ünnepi megemlékezésén a budavári Szent István-szobornál a király életművéből a kereszténység, a magyarság és az európaiság "hármas oltárának" egységét emelte ki.

Semjén Zsolt szerint a mindenkori magyar kormány első, második és harmadik feladata is a magyarság megmaradása, a Szent István által alkotott önálló történelmi műhely megőrzése, és a nemzetben is tudatosítani kell, hogy a kormány az egyetemes magyarságnak felelős, nem Brüsszelnek, Washingtonnak, Moszkvának, vagy a Világbanknak. 

Semjén Zsolt felháborítónak nevezte, hogy az ország vezetője a Parlamentben is azt mondja, attól leszünk európaiak, hogy csatlakozunk Európához. "Hol lennénk ezer, ezeregyszáz, vagy ki tudja, hány éve, ha nem Európában, és mivé lenne Európa, ha nem lettünk volna itt? Mi véreztünk a tatárokkal, a törökökkel, és - hogy diplomatikusan fogalmazzak - a keleti pogányság más formációival szemben". A KDNP elnöke szerint Magyarország legfeljebb az Európai Unió struktúrájához csatlakozik, de szuverenitásának, önálló történelmi műhelyének egy szeletét sem szabad eladni.

Csurka szerint a magyarság megmaradása a kérdés

Csurka István szerint a kérdés ma az, sikerül-e a magyarságnak elkerülnie, hogy "üldözött palesztinná váljon saját hazájában": a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) elnöke erről pártja szombati, a budapesti Hősök terén tartott Szent István-napi rendezvényén beszélt. "Ennek kivédésére minden eszközhöz jogunk van, beleértve az árulók felnégyelését is" - mondta, és a mai magyarországi viszonyokra utalva kijelentette: "Szent István ezt a kétpárti elitet a tolerancia jegyében felnégyeltetné és kiszögezné a városkapura". Szerinte Magyarországot a rend hiánya miatt a felbomlás fenyegeti, a két nagy párt viaskodása pedig "mindenre rányomja a bélyegét, és szinte mindent megbénít". "Gyökeres változásokra van szükség, különben elpusztulunk" - jelentette ki, hozzátéve: "létkérdés", hogy pártja jövőre ismét bejusson a parlamentbe.

Ünnepi szentmise és Szent Jobb-körmenet

A Szent Jobb hatvan évvel ezelőtti hazahozataláról is szólt Erdő Péter bíboros, prímás az augusztus 20-i ünnepi szentmisét megelőzően mondott köszöntőjében szombaton Budapesten, a Szent István-bazilika előtt. Az esztergom-budapesti érsek István királyt bölcsnek és szentnek, elkötelezett európainak, népét szívből szerető, nyitott lelkű, büszke magyarnak nevezte, akinek alakjából és üzenetéből hosszú évszázadok után is erőt merítünk.

Seregély István érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke beszédében kiemelte, hogy Szent István életművével időtállót alkotott, az eligazítás és bátorítás marad számunkra. A szentmisén jelen volt Sólyom László jelenlegi és Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Gulyás Kálmán egyházi kapcsolatokért felelős címzetes államtitkár, Orbán Viktor volt miniszterelnök, a Fidesz elnöke, valamint a közélet, a diplomáciai testület és az egyházak számos képviselője.

Pro Patria napok Pannonhalmán

A hagyományoknak megfelelően, immáron kilencedik alkalommal rendezik meg a Pro Patria napokat Szent István ünnepén Pannonhalmán. Bár a település felett magasodó bencés kolostor védőszentje a legenda szerint a közelben született Szent Márton, mind a kolostor, mind a település sokat köszönhet a nagy királynak. Az apátságot Szent István apja, a keresztségben szintén István nevet kapott Géza nagyfejedelem alapította, de gazdagságát a később szentté avatott királynak köszönhette, aki Koppány birtokait neki adományozta. A település a kolostorral koronázott domb lábánál a szerzetesek szolgálatára rendelt jobbágyok szálláshelyeiből alakult ki.

A falu a XIX. században pallosjoggal rendelkező mezőváros lett, a Pusztai járás központja, akkor még Győrszentmárton néven. A Pannonhalom nevet Kazinczy barátja, a bencés szerzetes Ipolyi Arnold adta Széphalom mintájára, akkor még csak a kolostort hordozó dombnak. Hivatalosan csak az 1970-es években lett Győrszentmárton Pannonhalma, öt éve pedig újból városi rangra emelték. A hely szelleméből adódóan a településen mindig erős volt Szent István kultusza, és jelentős esemény az ünnepe. 

A program sokszínű: a néphagyományok bemutatása mellett jól megfér a mai könnyűzene képviselőinek fellépése is. A kézimunka-kiállítástól a marionett-előadáson át a Mozdulat Színház produkciójáig sok mindent láthat a közönség. A napot utcabál, és éjfélkor tűzijáték zárja.

(MTI)