Daniel Gavron szerint a legsürgetőbb napirenden lévő kérdés továbbra is Izrael palesztinokhoz való viszonya marad. Az izraeli zsidó közvélemény három fő részre oszlik e kérdésben - írja. "Azokra, akik azt gondolják, hogy uralkodhatunk a palesztinok felett, azokra, akik szeretnék kizárni őket (az országból), s azokra: akik párbeszédet és együttélést akarnak."Utóbbiak között többségben vannak a "két állam, két nép" képlet megvalósítását támogatók. "Bár ennek követése tűnik a leginkább logikusnak, megvalósítása rendkívüli nehézségekbe ütközik."

Jonatán Bászi, a Gázai övezet leválasztását irányító hatóság vezetője a Háárecnek azt mondta, nem hiszi, hogy a művelet megismételhető lenne a nyugati parton (Ciszjordániában). Bászi inkább egy olyan megállapodást pártolna, amelynek értelmében a telepesek zsidó kisebbségként a leendő palesztin állam területén maradhatnának. Mások a telepesek többségének Izraelbe való tömbös átköltöztetésében gondolkoznak, "az így létrejövő határ azonban - különösen Jeruzsálemben - szinte szürrealisztikusan kacskaringós lenne," számtalan bonyodalmat okozva a két állam működésében."Ezért néhányunk egy a Jordán folyó és a Földközi-tenger között elterülő, egységes demokratikus állam létrehozásának lehetséges kereteit keresi, olyan képlet után kutatva, amely lehetővé tenné az itt élő közösségek maximális önkifejezését."

A különböző megoldások között azonban Gavron szerint nincs lényegi eltérés."A valódi kérdés, amit mi, izraeli zsidók a gázai övezeti kivonulás után fel kell tegyünk magunknak, az - írja -, hogy készek vagyunk-e arab szomszédainkkal együttélni, vagy el akarjuk vágni magunkat tőlük. Be akarunk-e illeszkedni a Közel-Keletbe, vagy a térségbe ékelődő külföldi enklávéként akarunk létezni? Csak ha már ezeket megválaszoltuk, tudjuk elkezdeni a különböző útitervek és modellek mérlegelését." (forrás: MTI)