A Kulcsár-ügyben eddig eljáró FővárosiFőügyészség elfogultság miatti kizárásátindítványozta Kerék Csaba és védője.Az elfogultsági kifogás szerint az ügy elsőszámúgyanúsítottjának, Kulcsár Attilánakaz egyik kihallgatásáról készültjegyzőkönyv, illetve a vallomástételről készültés a napokban nyilvánosságra kerültvideofelvétel között lényegi, tartalmieltérések is vannak, melynek oka - álláspontomszerint kivizsgálásra szorul".

A beadvány tartalmazza, hogy a "valóságtóleltérő tartalmú jegyzőkönyv keletkezésének"felelősei között "elsőként merült fel"a kihallgatást vezető és ma már a főügyészségélén álló Ihász Sándortevékenysége.

Kerék Csaba és védője szerint ebben ahelyzetben indokolt, hogy az ügyben eddig eljáróFőváros Főügyészség helyett a LegfőbbÜgyészség kijelölése alapjánegy másik ügyészség döntsön avádemelés kérdésében.

Az ügyvédrámutatott: rendkívül fontos döntéselőtt áll az ügyészség a vádemelésiszakaszban, hiszen egy ilyen bonyolult, sokszereplős ügybenbizonyára éveket is igénye vehet a bíróságieljárás, addig pedig a vádirat jelenítimeg a nyilvánosság számára az ügyet. "Azelfogultsági kifogással nem az eljárásmegszüntetése volt a célunk, csak a jogállamibüntetőeljárás elemi garanciáinakbiztosítása" - hangsúlyozta Ruttner György.

Normális esetben a büntetőeljárásszámos szűrön halad át. Nyomoz a rendőrnyomozó,vizsgál a vizsgáló, akiknek a feletteseinélpanaszt lehet tenni a nyomozóhatóságtevékenysége miatt. Az egész nyomozóhatóságmunkáját felügyeli törvényességiszempontból az illetékes ügyészi szerv, anyomozás lezárultát követően pedig azügyészség egy másik szervezeti egységemegismerkedik a bizonyítékokkal és dönt avádemelésről - magyarázta a szakember.

A Kulcsár-ügyben azonban ez a sok-sok állomás,ahol mindig újra és újra értékelikaz addig elvégzett munkát, kimaradt. KulcsárAttilát a főügyészségen hallgattákki. Személyesen az az osztályvezető irányítottaa kihallgatást, aki ma az egész főügyészégvezetője. Így végső soron ugyanaz a személydönt a bizonyítékok beszerzésénektörvényességéről és magáróla vádemelésről is, aki azokat a bizonyítékokatbeszerezte. Ez pedig nyilvánvalóan ellentétes ajogállami büntetőeljárás szellemével- mutatott rá az ügyvéd.

"Ezért kértem a Legfőbb Ügyészséget,hogy jelöljön ki egy másik ügyésziszervet a bizonyítékok értékeléséreés a vádemelés kérdésébenvaló döntésre. Elfogultság miatti kizárástegyébként negyedszázados ügyvédipályám során eddig egyetlen egyszerindítványoztam nyomozóval, vagy ügyésszelszemben, erre pedig éppen ebben az ügyben, a védencemelleni kényszerintézkdés kapcsán kerültsor egy évvel ezelőtt. Annak a beadványnak azonban nemadott helyt az ügyészség" - jegyezte megRuttner György.

Hozzátette: a büntetőeljárásitörvény szerint az ügyészségivezetővel, ez esetben a fővárosi főügyésszelszembeni elfogultsági kifogásról a felettesügyészi szerv vezetőjének kell döntésthoznia, aki jelen ügyben történetesen a legfőbbügyész, Polt Péter.

Az elfogultsági kifogás elintézésérea törvény nem szab határidőt, de az ügyvédtapasztalatai szerint a hatóságok gyorsan szoktakdönteni az ilyen beadványokról.

Kerék Csaba és védőjénekbeadványa többek között hivatkozik arra, hogyaz írott jegyzőkönyv nem tartalmazza a kihallgatásonténylegesen megtörtént eseményeket, illetvetévesen tünteti fel, hogy egyes valóságbanelhangzott kijelentések kitől származnak. PéldáulKulcsár Attila kijelentéseként rögzítaz írott jegyzőkönyv számos olyan érdemikijelentést, amely - a videofelvételbőlrekonstruálhatón - nem tőle származott.

Az elfogultsági kifogás szerint szükségeskivizsgálni, hogy Kulcsár Attila kihallgatásána büntetőeljárás szabályait betartották-e,megengedhető-e, hogy a kihallgatott személy érdeminyilatkozatait mások diktálják jegyzőkönyvbe,úgy hogy ezt a körülményt a jegyzőkönyvnem tünteti fel.

(MTI)