"Megfizettek egy kis békéért"
A legnagyobb gázai zsidó település központjában, Neve Dekalimban több mint ezer ember zárta be magát a zsinagógába. A hadsereg többórás tárgyalás során próbálta őket rávenni az önkéntes távozásra - sikertelenül. Több száz rendőr és katona indult aztán erővel kivonszolni őket. A hírek szerint egy férfi a zsinagóga előtt összetépte az izraeli zászlót, és azt kiáltotta: Heil Hitler! Az egyik elszigetelt és különösen vallásos telepen, Kfar Daromban nemcsak a zsinagógát, hanem az épület tetejét is "megszállták" az ellenállók. Különleges kommandós egységet rendeltek ki, hogy lehozzák őket. Többen vízágyúval is lőtték a tetőn tartózkodókat, akik olajat öntöttek a katonákra, Többen megsérültek. A helyi parancsnok szerint beszakadhat a tető, ha nem jönnek le időben. Kfar Daromban a kitelepítettek elszállítására érkezett üres buszt is felgyújtották. A zsinagóga tetején állók azt állították: látták, ahogy a szomszédos palesztin menekülttáborban Dir el-Balahban az emberek táncoltak, ünnepeltek a tetőkön, palesztin nemzeti zászlót lobogtatva. Az izraeli katonák már tegnap este megkezdték a kiürített zsidó házak lerombolását.
Gan Orban is hosszú, fájdalmas volt a tegnapi. A forgatókönyv ugyanaz volt, mint másutt. Az emberek egy része a zsinagógánál gyűlt össze már kora reggel. Tízkor megérkeztek a rendőrök és a katonák. A Gan Or kapujánál "őrködő" tinédzserek hozták a hírt. A kiürítést végző katonáknál semmilyen fegyver - sem kés, sem bot - nem volt. Amikor a hadsereg megérkezett, a zsinagóga előtt húszfős gyerekcsoport énekelt. A többiek beszaladtak a zsinagógába.
A katonák először felmérték, melyik házat hagyták már el a telepesek. Utána házról házra járva bekopogtattak mindenhova. Meghallgatták a telepeseket, de tudatták velük, már senki sem nyerhet időt, ma mindenkit kivisznek innen. - Ez pszichológiai játék - mondja egy katonalány. Ezt a telepesek is pontosan tudják. A telepen felvonuló katonák felé kiabálnak: "Szégyelljétek magatokat, ez a ti házatok is, mit kerestek itt?"
Ismét felgyújtanak egy házat. Ez már a második, ami leég Gan Orban. Állítólag nem a tulaj tette, ő már napok óta elköltözött. A ház menthetetlen. A házzal szemben megérkeznek a katonák. Kezüket testük előtt összeteszik, visszafogottan viselkednek. A házban - ahová bekopogtattak - egy tanár házaspár él, három fiúkkal és egy lányukkal. A férfi 25 éve érkezett Izraelbe Amerikából, 23 éve él a Gázai övezetben. - Nem akartam csak egy lenni a tel-avivi zsidók közül - magyarázza, miért jött az övezetbe, és próbálja győzködni a katonákat, akik fegyelmezetten hallgatják őt. Felesége már szenvedélyesebben "támad", de csak szavakkal. - A bűnbocsánat napján jom kippurkor meg kell kérdeznetek majd magatoktól, hogy jó katona, vagy jó zsidó voltam-e.
A zsinagóga kiürítésével várnak. Adnak egy-két órát a bent lévőknek búcsúzni, imádkozni. Délután a telepesek kihozzák a Tóra-tekercseket. "Izrael népe él!" - éneklik körülbelül százan. A Tóra-tekercsek tartói kézről kézre járnak. Felnőtt férfiak zokogva ölelik magukhoz. A tekercseket "hazaviszik" azoknak, akik a közösségnek ajándékozták őket. Megállnak az Amital család házánál, ahol a dédapa még a holokausztból mentette ki ezeket a tekercseket. Egy másik tekercset a Magidish családhoz viszik. Az apának Gan Or bejáratánál emléket is állítottak. Udit 12 évvel ezelőtt palesztin munkásai ölték meg a melegházában. A síró-éneklő, izraeli zászlót lengető menet viszszatér a zsinagógába. Kora este a hadsereg úgy dönt, nem vár tovább: bemennek a zsinagógába. Szülők próbálják meggyőzni bent maradt gyerekeiket mobiltelefonon: jöjjenek ki, nincs értelme ellenállni. A zsinagógában nemcsak itteni telepesek vannak, sokan érkeztek Ciszjordániából is. Páran elhagyják a zsinagógát, felszállnak a buszokra. Egy különleges egység feltöri az egyik ajtót. A kint maradt telepesek tiltakoznak: "Isten házát döngetitek!"
A katonák belépnek a zsinagógába: húsz-harminc férfi énekel összefonódva. Van, aki önként, kísérettel távozik, de van, akit négy végtagjánál fogva visznek ki. Az egyik férfi sírva kapálódzik. Nehéz elviselni a látványt a katonáknak is. Több marcona tekintetű hatalmas termetű katona sírja el magát. Egy tízéves forma gyerek egy vasrúdba kapaszkodik sírva. A katonák beszélnek vele, de ő csak bömböl, nem engedi el a rudat. Előkerül az apja, aki szintén könnyeivel küszködve próbálja meggyőzni fiát, hogy jöjjön ki a zsinagógából. Az egyik katona végül is ráveszi, hogy menjenek oda a Tóra-tartóhoz. Karjára veszi a gyereket, és egy rövid ideig együtt imádkoznak. A kisfiút végül kiviszik. Az apa romokban.
A zsinagóga kiürítése még két órát tart. A katonák nagyon felkészültek, és fegyelmezettek mindvégig. Megértették, hogy mit veszítenek azok, akik velük szemben állnak. Tegnap Izraelben "gyásznap" volt. Megfizettek egy kis békéért.
A kényszerkilakoltatások során huszonnégy izraeli karhatalmista sérült meg.
