A bruttó árbevételt sújtó adónem miatt több cég panaszt tett az Európai Bíróságnál, számos vállalkozás pedig máris megtagadta a fizetést, bár a végső szót várhatóan az Európai Közösségek Bírósága mondja majd ki. A luxemburgi fórum már vizsgálja a hasonló tartalmú olasz regionális adó kivetésének szabályszerűségét, de egy magyar bíróság is előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett. A tét most az, hogy a 2004 májusa óta lerótt adót a cégek visszaperelhetik-e, vagy kötelesek azt 2008-ig változatlan formában fizetni. Ha nem, ezermilliárdos nagyságrendű lyuk keletkezik a büdzsében.

A helyhatóságok idén több mint 2500 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, és ebből csaknem háromszázmilliárd az iparűzési adóból származik. Az önkormányzatok saját adóbevételeinek körülbelül kilencven százaléka ezen a jogcímen folyik be, de egyes településeken még magasabb az arány. Ez egyébként a helyhatóságok szabadon felhasználható forrásainak meghatározó részét jelenti, vagyis elvesztése esetén a fejlesztési elképzelések többségéről azonnal lemondhatnának, de számos helyen a települések működtetése is gondot jelentene. A kieső bevételt valamiképpen kompenzálni kell.

Az iparűzési adó megszüntetésének gondolata már a kormányzati ciklus első felében is felmerült. Most úgy tűnik, hogy a helyhatóságok felerészben új adókból - ilyen lehet a vállalkozásokat sújtó ingatlan- vagy nyereségadó -, felerészben a költségvetésből juthatnak majd 2008 után is az iparűzési adóhoz hasonló összeghez. Ennek viszont az lesz a következménye, hogy az önkormányzatok még inkább kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek, hiszen a mindenkori parlamenti többség további százötvenmilliárd körüli összeg sorsáról dönthet. Igaz, a kormány e nélkül is bármikor büntethet vagy jutalmazhat, hiszen például az 1999-ben bevezetett adóerő-számítási módszer révén százmilliárdos nagyságrendű összeget vontak el a nagyobb saját bevétellel rendelkező nagyvárosoktól, s a döntés legnagyobb vesztese Budapest volt.

Az önkormányzati érdekszövetségek, illetve szakpolitikusok is visszatérően hangoztatják, hogy az adóreform önmagában nem értelmezhető, mert először az önkormányzatok feladat- és hatásköreit kellene felülvizsgálni. Így többek között tisztázni kellene, hogy melyek a valamennyi településen kötelezően biztosítandó közszolgáltatások, mert ennek megfelelően határozhatók meg a finanszírozás szabályai is. A települések működéséhez szükséges forrásokat ugyanis mindenütt biztosítani kell, függetlenül azok adottságaitól, például a területükön működő cégek nagyságától vagy gazdasági eredményeitől. Ha viszont csak az iparűzési adó megszüntetése miatt kieső bevételeket kompenzálják, az egyes önkormányzatok közötti különbségek változatlanul fennmaradnak, vagyis a hátrányos helyzetű kistelepülések felzárkóztatása érdekében nem tettek semmit. Ugyanakkor a mindenkori ellenzék folyamatosan hangoztatja, hogy az önkormányzati rendszerből legalább száz-kétszázmilliárd, de esetleg ennél is több hiányzik, ám kormányra kerülve ezt azonnal elfelejtik. Több pénzt és kiszámíthatóbb finanszírozási rendszert jövőre sem ígér senki.