Tusnádfürdői beszédét Orbán Viktorék úgy magyarázták: nem a baloldal egésze ront rá nemzetére, hanem csak a kettős állampolgárságot elutasító MSZP vezetése. Szocialistákkal folytatott háttérbeszélgetésekből az derült ki, hogy ugyan nem mindenki gondolkodik egyformán a népszavazásról, de az MSZP-t nemzeti pártnak tekintik. Az más kérdés, hogy egymás között nem ritkák a viták a nemzeti elkötelezettség kinyilvánításának módjáról. Kiindulópontnak tekintik, hogy a kormány programjában tizenötmillió magyarért érzett felelősségről olvashatunk, és az Új magyar szociáldemokrácia című program önálló fejezetet szentel a nemzet és a szociáldemokrácia viszonyának. A kulcsmeghatározás szerint az új magyar szociáldemokrácia nemzetfelfogása jogkiterjesztő és befogadó.

Az egyik szerző, Vitányi Iván szerint az MSZP 1989 óta megszületett dokumentumai európai színvonalon vizsgálják a nemzeti kérdéseket, bár azt elismeri: van törekvés a párt nemzeti mivoltának kényszeres és felesleges bizonygatására. Vitányi szerint az a kérdés, hogy egy kormány a nemzet érdekeit képviseli-e. Azt képviselte-e Horn Gyula és Bokros Lajos, amikor az ország gazdaságát visszarántotta a szakadék széléről? Természetesen, igen - mondja. És a magyarigazolvány, amely kevés haszonnal, viszont sok nemzetközi konfliktussal járt, szolgálta-e a nemzet érdekét? Vitányi úgy látja: a nemzeti gondolat nem más, mint hogy a magyarság szabadon gyakorolhassa jogait és kultúráját, hogy az anyaország folyamatosan vizsgálja, milyen módon segítheti a határon túliakat a gazdasági fejlődésben, identitásuk megőrzésében.

Szekeres Imre úgy fordítja meg a kérdést: lehet-e egy olyan párt kevéssé nemzeti, amelyik tevékeny részese volt a rendszerváltozásnak, amelyik az uniós és a NATO-csatlakozásért harcolt. Ő nem adja a nevét a párt baloldal-nemzeti baloldal jellegű felosztáshoz.

- Ha elfogadjuk, hogy a kettős állampolgárságra adott nemleges MSZP-s válasz miatt merül fel a kérdés, akkor a népszavazáson az igen mellett érvelő Szili Katalin szavaiban sem érhető tetten, hogy az MSZP-t nemzetietlennek tartaná. Igaz, ő a baloldal és a nemzeti baloldal kifejezéseket külön használta.

Hiller István elnök még a lehetőségét is elveti annak, hogy pártjának a Fidesz mondja meg, miről mit gondoljon. Egy beszédében azt mondta: "Édeskevés, hogy ha csak frazeológiában alkalmazzuk..., hogy haza, hazaszeretet, patriotizmus, nemzet. A kérdés, mihez képest beszélünk mi minderről? Elegem van abból, hogy a baloldalnak a viszonyítási alapja a jobboldal. A viszonyítási alap az MSZP számára a társadalom... Azt állítom, a nemzeti érzésnek, amelyik immáron messze nem a XIX. századi nacionalizmus, hanem egy jólétre alapuló nemzeti büszkeség, politikaformáló szerepe van... Van-e két Magyarország? Nincs. Nincs!"

Géczi József Alajos értékelése szerint téved a jobboldal, ha azt hiszi, hogy a nemzeti kérdésben lelkiismeret-furdalásra kényszeríthető az MSZP. Náluk nincs nemzeti vagy nem nemzeti szárny, legfeljebb adott kérdéseket ki-ki másként ítél meg. Kövér László kimondta: a népszavazás káros volt. Akkor ő most nem nemzeti? Géczi úgy látja, hiába "szól a mese", az MSZP-ből senki nem fog dezertálni. A szocialisták nem igénylik a pártban a nemzeti fordulatot. Gyurcsány Ferenc a korszakváltás embere. A népi baloldaliak ezért is szövetségesei. Géczi említett egy nyilvánosságra nem hozott közvélemény-kutatást is, amely szerint az MSZP tábora 40-60 százalékban akarta, illetve nem akarta a kettős állampolgárságot, a Fideszénél ez az adat fordított volt. Tehát a fideszesek jelentős része sem támogatta a javaslatot. Más kérdés, hogy Orbánék erről nem vettek tudomást.

A tamáskodók között találjuk viszont Gazsó Ferencet. Az MSZP Társadalompolitikai Tagozatának képviselője a népszavazás kérdésében nem osztotta a párt álláspontját. A tagozat szerint az embereket hagyni kellett volna a lelkiismeretük szerint dönteni. Szociológusként úgy értékeli, hogy akkor is ez az eredmény született volna, de a jobboldal nem fordíthatta volna ellenük a kettős állampolgárság megtagadását. Az MSZP-t ettől még nemzeti pártnak tartja, de a Fidesszel együtt felelősnek abban, hogy a folytonos konfrontálódással destabilizálják a társadalmat.