Élő makettje ugyanis annak, ami előbb vagy utóbb elkövetkezik az egész Palesztinában: a nagy földosztás, vízosztás és szereposztás a zsidó és az arab állam között. Előbb vagy utóbb a háborúk véget érnek. Mármint a fegyveres és propagandaháborúk, a politikai és lélektani élet-halál harcok. És kezdődnek, pontosabban folytatódnak azok a csaták, amelyek innen és most nézve nem látszanak olyan élesen: a népesedési és a birtoklási folyamatok ütközetei. Vajon a palesztin állam létrejötte után hol és mennyi arab marad Kis-Izraelben? Hány palesztin és miképp dolgozhat (tovább) a zsidó államban? Túl ezen, életképes lesz-e az arab palesztin állam, s ha igen, milyen természeti és anyagi forrásokból válhat azzá? És vissza Izraelbe: milyen tempóban folytatódik a zsidók bevándorlása? Ez utóbbi tegnap is téma volt: Gáza keserű elvesztése láttán néhány száz amerikai zsidó áttelepülni indult Izraelbe, kimondván: a föld azé, aki benépesíti.

Ám ami a demográfiát illeti: ez szinte az egyetlen terület, ahol a palesztinok erőfölényben vannak Izraellel szemben. Gázában ez is drámai, nyolcezer telepesnek kellett volna ott maradnia másfél millió palesztin közé ékelődve. Vajon a most magukat megalázva és megcsalatva érző kitelepített zsidók belegondoltak ebbe a realitásba?

És megint: ami Gáza makettben, az előállhat "életnagyságban". Oly sok halál után maga az élet fogja kikényszeríteni a nagy osztozkodást Palesztinában: a születések számának alakulása, a piaci és szociális fejlesztési, együttműködési kényszer (ha élünk, akkor meg kell élnünk is valahogy) meg a tőke, a beruházók tartósan soha föl nem tartóztatható hulláma. Gázában mostantól befektetési kényszerek, értsd: óriási lehetőségek is nyílnak. S az új birtokviszonyok, rögtön maga a földosztás, szabályos forradalmat indíthat el a palesztin társadalomban. Az izraeli megszállás előtt volt arab földbirtokosok csak egykori latifundiumaik öt százalékát kapják vissza, a többi most a népé lesz: hont és földet is osztanak. Izrael, keseregjen bármennyit ezekben a napokban, nemcsak nagyobb biztonságot és talán békét nyerhet a föladott földért, hanem piacot, üzletet, gazdasági teret is Gázával. S ha ez a makett üzemképesnek bizonyul, akkor idővel az egész palesztin földet el lehet majd - ha igazságosan nem is, hiszen mindenkinek saját igazsága van, de legalább - kölcsönösen előnyösen osztani. Ha így lesz, akkor a víz és Jeruzsálem birtoklásáról is meg lehet majd állapodni.

Bár igaz: ehhez nagyon messze kell látni az elhagyott telepesházak ablakán át.