Ezzel kapcsolatban - mint például október 23-a esetében - nem kellett zavartan körbedadogniuk a forradalom kontra ellenforradalom kérdését, nem kényszerültek arra, hogy egy iskolai ünnep előkészítéseként körmönfont magyarázatokkal kerítsék annak színeváltozásait. Talán még futólag sem kellett az ünnep említése kapcsán belepancsolniuk a múltba, felidézniük, hogy régen I. István királyt ünnepelték ezen a napon, akit 1083. augusztus 20-án avattak szentté, nem kellett arról mesélniük, hogy mellesleg a keresztény magyar államalapítás tiszteletéről is szólt ez a nap, és nem volt szükséges felemlegetniük a szocialista önazonosság tükrében ideológiailag kétes, amúgy 1771 óta honos Szent Jobb-körmeneteket. Igaz, arra sem volt módjuk, hogy egy ünnep méltóságának hátszelével beszéljenek arról, hogy Trianon után, a két világháború között miképpen egészült ki ez a jeles nap a mostaninál kicsit termetesebb Magyarországra való emlékezéssel, amitől különösen hangsúlyos és fontos lett a magyarok számára.

Mindezeket csupán történelmi öszszefüggésekbe helyezve kellett/lehetett tárgyalniuk. Pedig bizonyára szívesen beszéltek volna minderről az ideológiával homlokon csókolt augusztus 20-a kapcsán is. Valamint szívesen elmondták volna, hogy az új kenyér megsüvegelése még rendben volna, ám 1949-ben kissé nagyvonalú (pontosítsunk: elképesztően cinikus) ötlet volt az államalapítás napját a "szocialista államalapítás", no meg az alkotmány (és persze milyen alkotmány...) napjává tenni. Ünnepeltünk változatlanul, legfeljebb kicsit mást, kicsit máshogyan. Miközben a falunapokat, búcsúkat töretlen buzgalommal megrendezték, az ünnepi színtérről eltűnt az egyház és még dacosabban léptek elő a politikusok, akik a maguk módján telepedtek bele az ünnepbe.

Kéri László politológus szerint ez természetes folyamat.

- Valamint könnyű is abban az esetben, ha egy ünnepnek ennyi jelentéstartalma van - mondja. - Augusztus 20-ával lehet sakkozni, mert ezen a napon ünnepelhetjük az államiságot, a kereszténységet, a magyarságot, vagy mondjuk a falu és a város szövetségét. Amikor a modern politika intézményesíteni szeretné magát, keresi a jeles napokat, amelyeken koronáz, kegyelmet, birtokot adományoz, kitüntet. Sokszínűsége miatt augusztus 20-a könnyű préda volt, és a "nagy komcsi trükkel" könynyen ki lehetett sajátítani, csupán az akkori politikai elitnek egy új alkotmánynyal "újra kellett alapítania az országot". Össze kellett borítania a sarlót és a kalapácsot, hangsúlyoznia a munkás-paraszt szövetséget, a vízi és légi parádéval demonstrálnia az erőt, a tisztavatással a hűséget, aztán jöhetett az esti tűzijáték, ami megpecsételte ezt az össznépi bohózatot. Mellesleg augusztus 20-a azért is különleges ünnep, mert a szakrális, archaikus jelleg itt keveredik legtisztábban a hatalom önimádatával. Az emberek föl akarják függeszteni mindennapiságukat, miközben a hatalom azt mondja: én is megünnepeltetem magamat veletek, és miközben hagyom magam bohóckodva ünnepelni, azért titokban megmutatom nektek, merre hány méter...

A szigorú, állampárti ideológián az első csavart talán a Szörényi-Bródy szerzőpáros, ma már történelemórákon is tanított, alapműként használt István, a király című rockoperája lazította meg, és az 1983-as bemutatót követően Szent (az illegalitásban szerényen csak első) Istvánról ismét egyre több szó esett, mi több: sok évtizednyi kihagyást követően 1989-ben újra rendeztek Szent Jobb-körmenetet. Ugyanebben az évben (amikor már felvetődött, melyik évfordulónk érdemelhetné ki, hogy kinevezzük nemzeti ünnepünknek) negyven történész közzétett egy állásfoglalást, melyben azt javasolta, hogy március 15-e, október 23-a és augusztus 20-a azonos súlyú nemzeti ünnep legyen. Bár ehhez a felhíváshoz még a Történelemtanárok Egylete is csatlakozott, a rendszerváltást követően Antall József mégis augusztus
20-át emelte a többi fölé.

Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke szerint fontos, jelképes és jellegzetes volt ez a döntés, amely egyfajta értékválasztást is tükrözött.

- Azt hiszem - véli Miklósi -, ha akkor népszavazás dönthetett volna ebben a kérdésben, az emberek többsége március 15-e mellett teszi le a voksát. Ez ugyanis a nemzeti egység napja. Bármilyen értékrendű közösség magáénak tarthatja, bárki megtalálhatja benne azt, ami neki a legfontosabb. Talán ezt igazolja az is, hogy az emberek (miképpen a felmérések tanúsága alapján a diákok is) a modernkori történelmi eseményeket közelebb érzik magukhoz. Márpedig március 15-ével és október 23-ával szemben augusztus 20-a a korábbi Magyarország történelméhez tartozik.

Augusztus 20-ának többrétegűsége tehát alkalmas volt arra, hogy arculatát ide-oda igazító politikusok, és a hozzájuk kényszerűségből vagy meggyőződésből alkalmazkodó történelemtanárok, az éppen aktuális kurzusnak megfelelően hol István királyt nevezzék államalapítónak, hol a háború utáni alkotmányt, hol az új kenyér jelképét hangsúlyozzák erőteljesen, hol meg a Trianon előtti Magyarországban gyökerező nemzettudatunkat.

A kalandos életű augusztus 20-án ma az új kenyér mellett ismét ünnepelhető Szent István, az államalapítás és a kereszténység. Változatlanok viszont a parádék, meg az a törekvés, hogy az ünnepet ismét a maguk értékrendje szerint vegyék birtokba a politikusok. Leggyakrabban meglehetősen tapintatlanul rontanak be a történelem porcelánboltjába, kissé túllihegett öntudattal koronát úsztatnak a Dunán, petárdákat lőnek a levegőbe, túlzott buzgalmukban felgyújtva olykor vízen ringatózó uszályt, vagy magát a Gellért-hegyet. Fontoskodó beszédet mondanak a rockkoncerten, egyházzal való összesimulásukat közös ünnepségekkel hitelesítik.

Azt azért még ebben jelenkori lelkesültségben sem merik megtenni, amit elődeik a századforduló évében, amikor a tűzijátékot két nappal korábban, Ferenc József születésnapjának előestéjén rendezték meg, felülírva ezzel minden szabályt, amit a történelem rájuk hagyományozott.

Kiss Vámosi Éva szociológus diplomamunkájában összegyűjtötte
az 1945 óta az augusztus 20-i ünnep alkalmából a napilapokban megjelent vezércikkek fő gondolatait. Ezekből szemezgettünk.

1945.

Szabad Nép: Révai József vezércikke - Munkásegység - munkás-paraszt szövetség; A Szent István-i napok, államalapítás, munkás-paraszt szövetség.

Népszava: a szociáldemokrata pártkongresszus első napja, Szent István napján fel kell lobogózni a házakat.

Magyar Nemzet: A vezércikk címe: István király napja; Államformáló magyar király.

1949.

Szabad Nép: a vezércikk címe - Az alkotmány ünnepe; Néphatalom, munkások és parasztok állama, a népköztársaság, az alkotmány - az új honfoglalás szentesítése (augusztus 18.), a népi demokrácia, a szocializmus, a népi demokratikus egység.

Népszava: Rákosi Mátyás előadói beszéde az Országgyűlésben: A dolgozó nép igazába és a szocializmusba vetett hit gyümölcse a Magyar Népköztársaság Alkotmánya; Az Országgyűlés megszavazta az alkotmányról szóló törvényjavaslatot.

Magyar Nemzet: A vezércikk címe: Hármas ünnep; Szent István napja, az új kenyér ünnepe, országalapítás, az új magyar alkotmány ünnepe.

1970.

Népszabadság: Losonczi Pál beszédének részletei a címlapon. - Az alkotmány napja, István király születésének ezredik évfordulója, a szocialista társadalom teljes felépítése, az új kenyér, a szocialista hazafiság.

Népszava: Losonczi Pál ünnepi beszéde. Alkotmány napi és millenniumi ünnepség Székesfehérváron. - Az alkotmány, I. István születésének ezredik évfordulója, az államalapítás, a néphatalom, a Szovjetunió.

Magyar Nemzet: Losonczi-beszéd Székesfehérváron: Ez az állam minden becsületes magyar állampolgár édes hazája; Az alkotmányünnep, István király születésének ezredik évfordulója, államalapítás, a néphatalom alaptörvénye, a szocialista társadalom teljes felépítése, új kenyér, testvéri országok.

1984.

Népszabadság: Pozsgay Imre vezércikke: A nép és az alkotmány; A népi demokratikus forradalom negyven éve (lezárult az alkotmánnyal), az új államalapítás, az alkotmány, a haza és haladás, a nép uralma érvényesül, az alkotmányos rend, szocialista nemzeti egység, a gazdaság megszilárdítása a fontos.

Népszava: Munkás-paraszt találkozó Miskolcon. Marjai József ünnepi beszéde. - Az alkotmány, az új kenyér, I. István király.

Magyar Nemzet: Soltész István vezércikke: A kor érzékenysége. - I. István király, az új kenyér.

1989.

Népszabadság: Ünnepi vezércikk nincs, a 4. oldalon beszélgetés Szűrös Mátyással. - Átmenet a parlamenti demokráciába, Szent István, új alaptörvény szükséges, reformszocializmus.

Népszava: Kiss Dénes vezércikke:
Hol vagy István király?

Magyar Nemzet: Soltész István vezércikke: Az istváni jelszó; - Szent István uralkodásának jelentősége, újrakezdések.