Januári karácsony
- Hetek óta arról hallani, hogy a kulturális minisztérium pénzeket tart vissza.
- A tárca idei támogatásának tervezete 107,2 milliárd forintról szólt, a saját bevételekkel együtt 112 milliárdról. A költségvetési törvény alapján 5,8 milliárd forintos tartalékképzési kötelezettségünk van, ami főleg a pályázati, a szakmai programokat érinti. Nemrégiben egy kormányhatározat a tárcára további 26,7 milliárd maradványképzési kötelezettséget rótt. Ezt a pénzt megkapják az intézményeink, de csak januárban. Például az Operaház esetében 400 millióról beszélünk. De ez nemcsak minket, hanem minden egyes minisztériumot érint. Olyan ez, mint mikor az ember megtervezi, milyen karácsonyi ajándékokat vesz, de kiderül, csak januárban lesz rájuk pénze.
- Örülhetnek a gyerekei, ha januárban kapnak karácsonyi ajándékot!
- Persze, csalódás. De ha arra gondol, hogy megkapja az MP3 lejátszót januárban, két hetet kihúzhat.
- A Nemzeti Kulturális Alapprogram a költségvetési hiány csökkentése - vagy ahogy hivatalosan fogalmaznak -, a "maradványképzés" miatt nem fizeti a pályázati pénzeket?
- A maradványképzés alól az NKA sem kivétel. Minden pályázatnyertes hozzájut a pénzéhez januárban. Reméljük az intézményvezetők képesek áthidaló megoldást találni. A közhasznú társaságok például hitelt vehetnek fel.
- Nincs sok saját bevétele a költségvetési intézményként működő Operaháznak, a Hiller-Szinetár megállapodás szerint mégis más gazdasági formában kellene működnie.
- A miniszterelnök úrral arra jutottunk: a következő években még feltétlenül maradjon költségvetési intézmény az Operaház. Korábban szó volt arról is, hogy közös részvénytársaságba kerüljön más intézményekkel. Elvetettük, mert csak akkor lehetne rt. a dalszínházból, ha üzletileg sikeres volna, mint például a New York-i Metropolitan.
- Ha már az Operaházról beszélünk, segítsen: van adóssága vagy nincs? Az új igazgató kinevezéséig tartozásról beszéltek, ma már félrekalkulált tervekről.
- Adósság a tartósan kifizetetlen számla. Az Operaháznál nincs ilyen. Van viszont eltérés az előző vezetés tervei és a rendelkezésre álló összeg között. Ezt nem lehet adósságként feltüntetni. Az nem adósság, ha nem tudok Porschét venni, mert nincs rá pénzem.
- Pedig úgy tudom, kifizetetlen szállítói számlák lapulnak az Operaházban.
- Ha a pénzforgalmat is beleszámoljuk, körülbelül 8 milliárd forog az Operában. Ekkora költségvetésű intézménynél lehet elfekvő 20-30 milliós számla. Ez a normális büdzsé része.
- Tehát nem igaz, amit Zimányi Zsófia állít: ön azt közölte vele, adósságai, tartozásai vannak a dalszínháznak, és azt a minisztérium nem vállalja át? Ő ezért vonta vissza főigazgatói pályázatát.
- Pénzről én magam nem tárgyaltam vele, de nyilván számos háttértárgyalás folyt a gazdasági vezetők, az Opera vezetői és a pályázók között. Valahol itt hangozhatott el az adósság szó. Amikor már ismertük a 2006-os költségvetés sarokszámait, a legjobb pályázóknak elmondtuk, milyen támogatást nyújthatunk jövőre. Így tartottuk korrektnek, s ezt ők is értékelték.
- A klasszikus zenei együttesek is támogatást remélnek. Amit saját keretéből adott nekik, csak az éhenhaláshoz sok.
- Sokat költünk a komolyzenére: a Nemzeti Filharmonikusok 1,6 milliárd forintot kapnak. A Budapesti Fesztiválzenekart, amely legalább annyira ismert a nagyvilágban, együtt támogatjuk a fővárossal, nekik 380 millió forintot adunk. Ők a mi igazi világsztárjaink. A komolyzenére egyébként évente több mint nyolcmilliárd forintot költünk.
- Ezek költségvetési pénzek. Azokról a zenekarokról beszélek, amelyeket eddig külön keretből támogattak.
- A miniszteri keret is az adófizetők pénze. Legutóbb 50 milliót kapott innen a Budapesti Filharmóniai Társaság, a Budapest Jazz Orchestra, a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a Danubia, a Budapesti Vonósok, a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok. Az idén egyébként húsz, önkormányzatok által fenntartott vagy támogatott zenekart, énekkart segít a kulturális tárca több mint egymilliárd forinttal, a BM költségvetésén keresztül. Szeretnénk ösztökélni a kultúratermelőket, keressenek önkormányzati és magánmecénásokat. Fontos, hogy a két világhírű, reprezentatív zenekarunk működését garantáljuk. El kell döntenünk, vajon a Real Madridot vagy az Alavest hozzuk-e helyzetbe.
- A PANKKK kapcsán nem reklamáltak a komolyzenészek, hogy a könnyűzenét bezzeg támogatják?
- Nem, mert ők is tudják, hogy a PANKKK támogatása csak 400 millió forint, plusz a hitelkonstrukciók, míg a komolyzenére fordított támogatás ennek hússzorosa. A PANKKK révén az amatőrzenészeket, a klubban játszókat segítjük, ez egy vidékfejlesztő, esélyteremtő, közösségépítő program.
- Ezzel a Real Madridot támogatják?
- A jövő nagy csapatait. A PANKKK-ot követni fogja népzenei, népművészeti és kortárs komolyzenei programunk.
- A kortárs zenét képviselő Új Magyar Zenei Egyesület művészeit fogadta már? Júniusban sürgették a találkozót.
- Igen, találkoztunk. De itt nemcsak az UMZE az érdekes, hanem az egész kortárs zene problémája, mert nincs jelentős kereslet, itt az értő közönség kinevelése a cél. Ebben többekkel együttműködünk, köztük Gőz Lászlóval, a Budapest Music Center vezetőjével.
- A Divatcsarnok újrahasznosításakor az említett BMC is érdekelt lett volna. Meddig áll még üresen az épület?
- Korábban több elképzelés versengett egymással, így a kortárs zenei központé, az építészeti múzeumé. A kezdeményezés átkerült a Miniszterelnöki Hivatalhoz. Ragaszkodunk ahhoz, hogy az épület által képviselt kulturális örökséget a befektetők tiszteletben tartsák.
- Kulturális stratégián dolgoznak. Elődje, Hiller István is készíttetett egyet, azt kidobták?
- A kulturális stratégiánk alapelveit most közzétett kiáltványom tartalmazza: ezek a tisztesség, az esély és az alternatívák. A korábban elkezdődött folyamat nem szakadt meg, noha a stratégiai tanács átalakult. A munkát Sebők Marcell főtanácsadó koordinálja. Megjelöltük a sarokpontokat, vitára bocsátjuk a kiáltványt, s a véleményeket felhasználva év végére készül el a stratégia, amely a következő másfél évtizedre meghatározza kultúrpolitikai teendőink irányát.
