Érvágás év közben
A szakszervezetek után a munkáltatók is tiltakoznak az adóköteles természetbeni juttatásokra vonatkozó szigorított járulékszabályok ellen. Arra kérik a kormányt, intézkedjen annak érdekében, hogy ne lépjen hatályba szeptembertől a módosítás. Varga Mihály, a Fidesz gazdasági kabinetjének vezetője tegnap azt javasolta, hogy az első őszi ülésen visszamenőleges hatállyal módosítsa a parlament a jogszabályt.
Az érdekképviseleteknek egy hónappal az akadálymentesítő csomagként titulált törvényjavaslat július eleji elfogadása után esett le a tantusz, hogy szeptember elsejétől magasabb közterhet kell majd fizetniük az adó- és járulékköteles természetbeni juttatások után. Ez nem is csoda, hiszen a kifogásolt rendelkezésről egy árva szót nem szólt a kormány előzetesen az érdekképviseleteknek, hanem egy képviselői indítvánnyal "fű alatt", becsempészte a július elején elfogadott pénzügyi csomag záró rendelkezései közé. A módosítás szerint a következő hónaptól már nemcsak a természetbeni juttatás piaci értékét, hanem annak személyi jövedelemadóval (szja) növelt részét is terheli a munkáltatói járulék. Az új szabályozás szerint lényegében az adó összege után is járulékot kell fizetni. Jelenleg az adóköteles természetbeni juttatásokat 44 százalékos személyi jövedelemadó terheli, amit nem a foglalkoztatottaknak, hanem a cégeknek kell leróni. Emellett a juttatás piaci értékének a 29 százaléka a munkáltatói járulék. Szeptembertől viszont a változatlanul 44 százalékos szja mellett 41,8 százalékra nő a járulékteher a szigorítás nyomán. Emellett továbbra is 3 százalékot kell az említett juttatások után fizetni a munkaadóknak a munkaerő-piaci alapba. Így az eddigi 76-ról 88,8 százalékra emelkedik a természetbeni juttatások közterhe. A Pénzügyminisztérium szerint azonban még így is jóval kedvezőbbek maradnak a nem pénzbeli juttatások adó- és járulékszabályai (lásd táblázatunkat).
Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint erősen sántít a pénzügyi tárca számítása. Egyetlen kedvezményt - még a minden alkalmazottnak járó adójóváírást sem - vesz figyelembe, márpedig a 18 százalékos adókulcs nem egyenlő a tényleges adóterheléssel. Még kevésbé értelmezhető az a számítás, amely a 38 százalékos adókulcscsal kalkulál, s azt mutatja, mintha ebben az esetben száz forint nettó bérjövedelemhez 175,3 forint közterhet kellene megfizetni. Nem lehet ugyanis figyelmen kívül hagyni a kedvezményeket, s azt sem, hogy progresszív adótábláról van szó, tehát minden jövedelem 1 millió 500 ezer forintig 18 százalékos kulccsal adózik, s csak az afölötti részre érvényes a 38 százalékos mérték. Zara szerint a szigorítás újabb ügyeskedésre ösztönözheti a foglalkoztatókat. Egyre jobban elterjedhet az az egyelőre főleg a kisebb, azonos érdekeltségi körbe tartozó cégekre jellemző gyakorlat, hogy egymás alkalmazottainak nyújtanak természetbeni juttatást. Ha ugyanis nem a saját dolgozóját részesíti ily módon előnyben a vállalkozás, akkor csak 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, ami még akkor is vonzó, ha szeptembertől már az adóval növelt piaci érték lesz a járulék alapja.
A Pénzügyminisztérium érveléséből kitűnik, hogy zömmel költségvetési szempontok vezérelték a szigorítást. A tárca úgy véli: minden vállalkozás maga dönthet arról, hogyan ismeri el a munkavállaló teljesítményét, de nem indokolt, hogy a juttatás formája befolyásolja a közterhet. A PM szerint az adóköteles természetbeni juttatásban rejlő előnyt elsősorban az átlagkereset felettiek élvezik. A PM indokolatlannak tartja, hogy jóval kevesebb közterhet kelljen fizetni például egy egymillió forintos tengerentúli utazás után, mintha annak értékét bérben adná oda a cég a dolgozójának.
Mind a szakszervezetek, mind a munkáltatói érdekképviseletek felháborodtak amiatt, hogy a kormány egyáltalán nem egyeztetett velük a módosításról. Szerintük súlyos munkahelyi konfliktusokat okozhat a természetbeni juttatások közterheinek emelése. Ez a lépés ugyanis a juttatások csökkentésére késztetheti a munkáltatókat, s a rendezett munkaügyi kapcsolatok ellen hat. Nemcsak a luxusnyaralások, hanem a vállalkozások versenyképességének megőrzését szolgáló juttatások is az adóköteles körbe tartoznak. Ilyen például az üzleti reprezentáció, vagy a kiküldött dolgozók utaztatási költségei - magyarázta lapunknak Rolek Ferenc, a Munkaadói Oldal soros elnöke.
