Politikai lett a mariföldi kongresszus
A magyar egyetemi oktató megjegyezte: a joskar-olai konferencia hétfői megnyitóján Mariföld elnöke, Leonyid Markelov politikai propagandát folytatott, a nemzeti kisebbség széles jogköreiről beszélt. Kritizálta az Európai Parlament májusi határozatát, amely szerint a köztársaságban nem biztosítják a kisebbségek jogait, betiltják az ellenzéki újságokat, a helyi vezetés hallgatólagos jóváhagyásával szélsőségesek rendszeresen megzavarják a kulturális rendezvényeket. Ugyanakkor helyi ellenzéki politikusok nem lehettek jelen.
- Nagyon "vigyáznak" ránk, még az épület folyosói is tele vannak rendőrökkel, a bejáratnál fémkereső kapukat állítottak fel, és a városban is feltűnően sok a járőr - mondta az oktató. Hozzátette, hogy a négyszemközti beszélgetésekben a mari résztvevőkből árad a panasz a köztársaság őslakóinak megfélemlítése miatt.
Véleménye szerint a vezetés a gazdasági nehézségekről kívánja elterelni a figyelmet a kisebbségiek elleni intézkedésekkel. (A mari köztársaság elnöki adminisztrációjának külgazdasági tanácsadója, Kiss Szilárd szerint azonban az utóbbi években érezhető gazdasági növekedés indult meg a fa- és kvarckitermeléssel rendelkező köztársaságban. Nőtt a helyi fafeldolgozás, a kvarckészletekre üveggyár épült, olasz beruházók pedig bőrfeldolgozó üzemet hoztak létre. Kiss elmondta, hogy az olajban szegény köztársaság gazdasági klímája jó, bár kétségtelen, hogy Mariföld szegényebb a szomszédos köztársaságoknál.)
A 23 ezer négyzetkilométeres, 730 ezer lakosú Volga menti köztársaság lakóinak 43 százaléka vallja magát marinak. Ez a finnugor területeken a legmagasabb arány. A szomszédos Udmurtföldön az udmurtok aránya 30 százalék, az ő nagy részük is orosz anyanyelvű. Magyar kutatók szerint Udmurtföldön kevésbé aktív a finnugor kisebbség, ezért nincs olyan éles nemzetiségi ellentét, mint Mariföldön. Az udmurt főváros egyetemének finnugor tanszékét vezető Dmitrij Jefremov elmondta: az izsevszki vezetés támogatja a tanszéket, hozzájárul a már öt éve működő nyári egyetem megszervezéséhez is. A tanszéken jelenleg 250 diák tanul. Jefremov szerint komolytalan a feltételezés, hogy a finnugor népek el kívánnának szakadni Oroszországtól.
A közelmúltban azonban a Rosszijszkaja Gazéta olyan cikket közölt, amely szeparatizmussal vádolta a finnugorokat azzal, hogy ki akarják vonni Moszkva ellenőrzése alól a terület kőolajkincsét. Az állami napilapnál elmondták: az írás a mari vezetéstől érkezett.