Sok szék között padló
Ebben egy kicsit zavarja korábbi barátnője, most a kísérletek szponzorát, bizonyos Von Doomot boldogító szőke tudósnő - akit a csókos szájú Jessica Alba alakít. Csatlakozik hozzájuk még két kötelező mellékszereplő: a szócséplő viccgép és a morcos tuskó, akit szívatni lehet, egészen a történet végéig. A kísérlet persze nem sikerül, baleset éri a csapatot, a kozmikus vihar megsugározza a testüket, ami mutációt okoz bennük. Így születik meg az okos gumiember-professzor, a láthatatlan tudóslány, a fáklyaként égő, még mindig kínos poénokat nyomó repülőember és a tuskó arcból valamiféle kőember, akit a filmben is csak Izének hívnak. A szponzor meg átalakul vaskezű pszichopatává, hogy azért meg is kelljen ölnie valakit az újdonsült szupercsapatnak. Röviden ennyi ez az agyatlan képregény-adaptáció, amit mintha egy csapat középiskolás készített volna a tízórai szünetben.
A második legerősebb mozi az egészen szellemes magyar címmel ellátott (bár az eredeti angol is jópofa szójáték: Monster-in-law), az anyós-meny háborút bemutató Anyád napja, amelynek viszont már az előzetese is annyira elijesztette e sorok íróját, hogy a teljes mű megtekintésére kivételesen nem vállalkozott. Pedig régen láttuk vásznon Jane Fondát, kár, hogy pont egy Jennifer Lopez-filmbe hívták újra dolgozni.
A futottak még kategória érdemes darabja a legújabb, Luc Besson által egyengetett akciófilm, az Ong-Bak - A thai boksz harcosa. Főszereplője, Tony Jaa valóban lélegzetelállító dolgokat visz véghez, kétségtelenül pazar harcművész, de a modern akciófilmgyártásban a franciák sosem fognak a hongkongiak és az amerikaiak elé kerülni.
Érdekes darab - ez persze nincs a listán - a Narco című abszurd filmszatíra. Nem kell megijedni, ez nem egy újabb drogmozi, a cím a főhős narkolepsziájára utal. Gustave, aki minden stresszhelyzetben elalszik, lerajzolja álmait, hogy a világ legütősebb képregényeit alkossa meg. Ebből persze sokan szeretnének profitálni, innentől kezdve a film egyedülálló elegye minden létező filmes műfajnak. Csak azért nem beszélhetünk különleges munkáról, mert túl sok nyilvánvaló lopást ismerhet fel a rutinos néző, hogy aztán sok szék közt találja magát a padlón.