"Ha egy diák késik negyedórát, majd ahelyett, hogy csöndben leülne, még kezet is ráz a haverjaival, nem lehet vele semmit sem csinálni. Az óráról nem lehet kiküldeni, igazolatlant nem lehet neki adni, és az intő is hatástalan, a tanár csak a tintapatronját pazarolja vele, nincsen semmilyen következménye. A pedagógusok kezében lassan már semmilyen fegyelmezési eszköz nem marad." Baskiné Lipka Gabriella, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke - maga is tanár - az egyre bővülő és egyre jobban hangoztatott diákjogok kapcsán fakadt ki így lapunknak. Hozzátette azt is: az, hogy a diákok szinte bármilyen extrém ruházatban megjelenhetnek az iskolában, ellehetetleníti a hagyományőrző intézményeket.

Mint megírtuk: Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman szerint a diákok öltözködését az iskola nem szabályozhatja a házirendben, a tanulók akár zöld hajjal és különféle testékszerekkel "feldíszítve" is járhatnak iskolába. Baskiné úgy látja: e szabályozás sérti a pedagógiai és nevelési szabadságot, és - bármennyire paradox is - uniformizálja az iskolákat. Ez szerinte azt jelenti ugyanis, hogy az iskolák nem követelhetnek meg saját normákat, saját elvárásokat diákjaiktól, holott sok szülő és diák igényelné az ilyen fegyelmet.

- Ez a szabályozás, illetve ennek hangoztatása rövid időn belül a nagy hagyománnyal rendelkező alma materek ellehetetlenüléséhez vezet - véli Baskiné. - Mindig akad egy-két diák, aki szereti a hecceket. Őket most még arra is biztatják, követeljék ki a jogaikat, és járjanak zöld hajjal iskolába? A szakszervezeti elnök rámutatott: néhány iskolában köpenyt hordanak a diákok, máshol egyenruhát viselnek. Szerinte azokban az iskolákban, ahol erről a felvételikor előre tájékoztatják a tanulókat és a szülőket, igenis bele lehet szólni az öltözködési rendbe, és lehet követelményeket támasztani a ruházattal kapcsolatban.

- Magyar Bálint oktatási miniszter mindig azt hangoztatja: az iskolának az életre kell nevelnie - emlékeztetett Baskiné. - Melyik munkahelyen lehet punkfrizurával vagy szemöldökpiercinggel megjelenni? Megjegyezte: az az új szabályozás sem éppen életszerű, amely szerint a késések időtartamát össze kell adni, és csak akkor lehet a diáknak igazolatlan órát adni, ha összejött a 45 perc. Ráadásul betarthatatlan is: aki látott már osztálynaplót, nem hoz ilyen jogszabályt - fogalmazott. Abban ugyanis egy alig pár milliméteres rubrikába kell beírni, hogy a diák az órán megjelent-e vagy sem. Ide nem férnek el a mulasztott percek, az meg pláne nem, ha egy notórius késő minden órára pár perccel később ér vissza a szünet után. Az pedig, hogy hány percet késett, hoszszas viták forrása lehet, ami csak még több időt vesz el a már egyébként is megzavart órából.

Baskiné szerint ezek a szabályozások álhumánusak. A diákokat ezzel arra tanítják, hogy ha nem akarják teljesíteni a kötelezettségeiket, elég a jogaikra hivatkozniuk. Nem tanulják meg viszont a munkafegyelmet, nem nevelik őket kitartásra, ami pedig alapvető fontosságú lenne az életben való helytálláshoz.

Diákok elsõ napja. Lelkesek és jól öltözöttek