A megszüntetésre kijelölt három igazgatóság mellett a belügyminiszter utasítására új helyet kell keresnie az országos parancsnokságnak is. A váratlan - és a korábbi egyeztetéseken született megállapodással ellentétes - döntés ellen fizetett hirdetésben tiltakozik a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete.

A belügy politikai államtitkára korábban kétezer határőr elbocsátását sem tartotta kizártnak, az EU viszont a schengeni alapból a létszám megőrzését finanszírozza. A kormánynak egy esetleges elsietett döntés miatt kínos pillanatai lehetnének Brüsszelben.

Az országos parancsnokság azonnali "kilakoltatásának" oka állítólag az, hogy a Labanc utcai ingatlan iránt befektető érdeklődik. Nem kizárt, hogy a három igazgatóság épületeit szintén értékesítik, bár azokat is csak akkor üríthetik ki, ha a határőrök elhelyezésére más létesítményeket biztosítanak. A vezetői posztok felszámolhatók ugyanis, de a végrehajtó állománynak a schengeni szerződéshez történő csatlakozásig az uniós belső határokon is maradnia kell.

Az ingatlanértékesítés a magyar állam belügye, a korábban a Juhász Gábor belügyi államtitkár által sem cáfolt kétezer fős leépítés viszont nem hivatalos forrásaink szerint sértené uniós kötelezettségeinket. Ennek oka, hogy a kormány vállalta: a schengeni csatlakozásig 14 ezer fővel őrzi a határokat. Ezt azonban már most is csak kisebb matematikai bűvészmutatvány segítségével lehet igazolni, mert a tavalyi hétszáz fős leépítés után hivatalosan 12 200 fős határőrség mellett nyolcszáz vámost és ezer rendőrt is ide számoltak el. Ám még ennyi határőr sincs, és az év végére a természetes fluktuáció miatt további ötszázan távoznak. A hiány további elbocsátások nélkül is nyolcszáz fősre duzzad, míg a három igazgatóság megszüntetésével még legalább hatszáz embert kell az utcára tenni. Az EU különben is segítséget nyújt a megajánlott létszám biztosításához: 2004 és 2006 között a schengeni alapból hárommilliárd forintot adnak ehhez, s a pénzzel el kell majd számolni. Úgy tudjuk, éppen ezért tegnap már a BM-ben is óvatosabban fogalmaztak, és a kétezer fős leépítés határidejéül már 2007-et szabták meg. Egyébként névtelenséget kérő informátoraink azt állítják: az egész átszervezés és ingatlanértékesítési akció célja az, hogy a jövő évben várhatóan harminc-negyvenmilliárddal szűkülő belügyi büdzsé várható hiányát mérsékeljék.

Senki nem vitatja, hogy a határőrségnél a schengeni csatlakozás után, tehát valamikor 2007 végén jelentős szervezeti intézkedésekre és létszámcsökkentésre lesz szükség. A három igazgatóság januári megszüntetését és a jelentős leépítést addig azonban semmiféle szakmai megfontolás nem indokolja, ráadásul az intézkedést három-négy hónap alatt képtelenség végrehajtani - jelentette ki Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) főtitkára. Ezért a Népszabadságban és más lapokban is fizetett hirdetésben tiltakoznak a belügyi politikai államtitkár által megerősített döntés ellen, és hamarosan nyílt levelet intéznek a parlamenti képviselőkhöz is.

Magyarország schengeni szerződéshez történő csatlakozása előtt a határőrség szervezeti struktúrája nem változik - a nyár elején még erről egyeztek meg a szakszervezet és a határőrség országos parancsnoksága vezetői. Az erről szóló tervet a Belügyminisztériumba akkor jóváhagyásra fel is terjesztették, ám a tárca, Bebes Tibor, a BRDSZ határőrtagozatának vezetője szerint, hivatalosan mindeddig nem válaszolt. Bebes úgy véli: biztonságpolitikai megfontolások is egyértelműen azt erősítik, hogy 2007 előtt ne kezdeményezzenek nagyobb átalakítást. Már csak azért sem - tette hozzá -, mert van némi bizonytalanság Románia és Horvátország uniós csatlakozása kapcsán, és a schengeni térség bővítésének időpontja sem tekinthető bizonyosnak. Később viszont a leépítés elkerülhetetlen, hiszen a belső határokon megszűnik az ellenőrzés, ám Bebes szerint ezt csak szakmailag megalapozottan, tervszerűen lehet végrehajtani.