Harcban az Oscarért

A velencei mustrával - amelyet az idén 62. alkalommal, augusztus 31. és szeptember 12. között rendeznek meg - hivatalosan véget ér az idei fesztiválévad. Ezt követően a szakma már inkább az Oscar-díjra koncentrál.

A biennále alighanem ezért is kapott különös szerepet az utóbbi években, hiszen az a producer, aki úgy érzi, hogy van valami esélye az aranyszobrocskára, mindent elkövet, hogy műve programba kerüljön. Marco Müller fesztiváligazgató (aki hosszú éveken át a locarnói mustrát vezette) tavaly túlságosan is engedékeny volt, több műre bólintott rá már csak presztízsből is, mint amennyire szükség lett volna. Ehhez jött még a nemtörődömségig nagyvonalú olasz szervezés. Így támadhatott tavaly a Velencei kalmár és az azt követő Én, Pán Péter vetítését követő botrány.

Előbbinél ugyanis, úgymond véletlenül, túl sok embert engedtek be, aminek következtében az alkotók - köztük a főszereplő Al Pacino - a lépcsőn ülve nézték végig a filmet. A kétórás késés miatt aztán az Én, Pán Péter bemutatója már pirkadatra csúszott, a dühös producer napokig kereste Marco Müllert, hogy bedobja a tengerbe egy jókora nehezékkel a lábán. Az idén ezért "biztonsági" okokból kevesebb film lesz Velencében.

A három vezető filmfesztivál - Berlin, Cannes és Velence - közül a francia mustra a legnagyobb, legelőkelőbb rendezvény, a második legfontosabb titulusért folyamatosan zajlik a küzdelem Berlin és Velence között. Az olasz város évadzáró, gondosan összeállított programja miatt az utóbbi években megerősítette pozícióját - igaz, ezt nevető harmadikként sikerült elérnie. A legtöbb alkotó ugyanis Cannes-ban szeretné bemutatni a filmjét, ezért többségük vonakodva adja oda élete főművét a februári Berlinálénak. Cannes erősen szelektál, így néha kizsűrizett, de jelentős művek jutnak Velencének. Tavaly például Mike Leigh köszönhette meg a cannes-i előválogatóknak a velencei fődíjat, amit a Vera Drake-ért vehetett át.

Sőt az utóbbi években Velence még Cannes-t is megszorongatta. Ez valószínűleg most is így lesz, mert az idén Cannes-ban számos jeles alkotó (David Cronenberg, Atom Egoyan, Wim Wenders, Michael Haneke) jelentkezett új, de gyenge művel. Furcsa, hogy Cannes helyett a francia Patrice Chéreau is Velencében mutatja be legújabb művét, amelynek főszerepét Pascal Greggory és Isabelle Huppert alakítja. A nagy visszatérők közé tartozik még az egykori Monty Python-os brit mester, Terry Gilliam a Grimm testvérekről készül monumentális mozijával. Nagy a felhajtás a két amerikai független színész-rendező George Clooney és John Turturro új munkája körül, de a favoritok között emlegetik a tajvani Ang Leet is, aki 2000-ben a Tigris és sárkánnyal írta be magát a filmtörténetbe. Egyes kritikusok már most az év filmjének kiáltották ki az Isten városa című, a riói szegénynegyedeket bemutató, amatőrökkel forgatott mozija óta félistennek tartott brazil Fernando Mereilles új munkáját, a The Constant Gardenert. A John Le Carré regényéből készült filmet ugyan thrillerként is hirdetik, de a rendező lapunknak Londonban adott interjúban úgy foglalta össze a művet, hogy "egy olyan ember drámája, aki feleségébe annak halála után lesz igazán szerelmes". Érdekesség, hogy itt is alkalmazta azt a speciális módszert, hogy számos jelenetben színészei kezébe adta a kamerát, így a főszereplő Ralph Fiennes operatőrként is közreműködött.

A hazai filmesekkel az idén sem kegyes a biennále (sokkal előzékenyebbek velünk a berliniek, de a Kontroll tavalyi sikere óta még a cannes-iak is), csupán Iványi Marcell Ballada című kisfilmjét hívták meg. A 12 perces alkotás 23 másik művel együtt versenyez a velencei oroszlánért és a legjobb európai film díjáért. Iványinak ezt az alkotását Giuseppe da Volpedo festménye ihlette.

Nagyobb az ázsiónk viszont a három nap múlva kezdődő, 11. alkalommal megrendezett szarajevói fesztiválon, amely a régió vezető filmes rendezvénye szeretne lenni - és ehhez szemmel láthatóan az anyagi hátterük is megvan. Az idén már hivatalosan versenyeznek a magyar alkotók művei is a boszniai mustrán. (Eddig a volt jugoszláv tagköztársaságok mellett Románia és Albánia filmművészetét térképezték fel). Miképpen Elma Tataragic, a versenyprogram előválogatója elmondta, 70 lehetséges filmből válogatták ki a versenyző 11-et, amelybe két magyar is bekerült: Pejó Róbert Adrián Dallas Pashamende című roma szerelmi drámája és Mundruczó Kornél Johanna című operafilmje. A rövidfilmes versenyben Kenyeres Bálint Before Dawn című etűdjével veszt részt.

Ralph Fiennes, Rachel Weisz és Fernando Mereilles a The Constant Gardener forgatásán
Ralph Fiennes, Rachel Weisz és Fernando Mereilles a The Constant Gardener forgatásán
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.