Mint arról már beszámoltunk, Újpest tavaly ősszel nyújtotta be keresetét, a PKKB azonban ezt azzal a végzéssel utasította el, hogy az állam és önkormányzat között nem lehet perbeli viszony. Ezzel azonban - fellebbezés után - az ítélőtábla nem értett egyet és a per tárgyalására kötelezte a bíróságot. A tét nem kicsi, becslések szerint csak Budapesten milliárdos összegről van szó. Habár más kerületek, így például Csepel és Angyalföld sem élt a pereskedés lehetőségével, korábban maguk is jelezték aggályaikat. Az önkormányzatoknál 2004 elején alakult ki teljes bizonytalanság, miután az 1997-ben elfogadott építési törvény értelmében 2003. december 31-ével hatályát vesztette minden részletes rendezési terv (RRT), amely a jogszabály hatálybalépésekor már érvényben volt. A végrehajtáshoz azonban pénzzel nem járult hozzá az állami költségvetés, pedig akad olyan városrész, ahol akár háromszázmillió forintba is kerül a törvényi előírás teljesítése.

A nagyvárosokat, így a budapesti kerületeket is diszkriminálta a törvényhozó: a kisebb települések egy év haladékot kaptak, s központi forrásokra is pályázhattak, a fővárosiak ettől eleve elestek. Az itteni polgármesteri hivatalok jelezték ugyan aggályaikat az illetékes államigazgatási szerveknek, de segítséget nemigen kaptak. Így önmaguk kénytelenek megbirkózni a szinte megoldhatatlan feladattal. Mert nemcsak az egyenként több tíz- vagy százmilliós költséget nehéz előteremteniük, hanem a főépítészi irodák sem győzik a munkát. Egy-egy szabályozási terv átfutási ideje egy-másfél év is lehet. Bizonytalan továbbá, hogy rendezési terv hiányában kiadhatók-e új építési engedélyek, igaz, sok kerület igyekszik törvényi kiskaput keresni ennek áthidalására.

Derce Tamás szerint az 1997-es törvénymódosítás vélhetően a tervezői-építészi lobbinak "köszönhető", semmi mással nem magyarázható a változás, hiszen az RRT-k tartalma alapvetően a jövőben sem változik. Újpesten 1992-től 1997-ig hatvanmillió forintot költöttek az összesen tíz RRT-re. Kettő kivételével azonban most nyolc új szabályozási tervet kellene készíteni, illetve a korábbiakat felülvizsgálni, ami legalább újabb 80-100 millió forintjába kerülne az önkormányzatnak. Szerinte a kerületeknek is lehetőséget kellett volna kapniuk az egyéves türelmi időre és az állami források igénybevételére.