Az amerikai háborúellenes mozgalom korlátairól ír a Christian Science Monitor
A háborúellenes érzelmek bajnokaként jellemzi az újság Cindy Sheehant, aki már több mint egy hete vert sátort a vakációzó George Bush crawfordi birtoka közelében. A 48 éves Cindy Sheehan - akinek a fiát 2004 áprilisában, öt nappal azután ölték meg, hogy Irakba érkezett - szemtől szembe akarja közölni az elnökkel: nincs értelme folytatni a háborút, az amerikai katonákat azonnal haza kell rendelni. Tudósítások szerint a hét végén több százan csatlakoztak az anyához, hogy a háború leállítását követeljék. A Sheehan fiáról elnevezett "Casey-táborhoz" sok, fiát elveszítő család érkezett az Egyesült Államok minden részéről. Az őszinte tekintetű, szókimondó Sheehan texasi "virrasztásával" egy csapásra hírré emelte a háborúellenes mozgalmat, amely azonban egy sor politikai és gyakorlati ok miatt soha nem lángolhat úgy, mint az előző generáció mozgalma az 1970-es években.
Ez a háború lényeges pontokon különbözik a vietnamitól: ma már nincs kötelező katonai szolgálat, viszonylagosan kicsi az amerikai áldozatok száma (Irakban eddig 1840-en haltak meg, Vietnamban harmincszor többen). Hiányzik az öntudatos ifjúsági kultúra is. A tiltakozás a világháború utáni fellendülés gyermekeinél a nemzedéki öntudat szerves részévé vált, ma elsősorban a háborús veteránok és családjaik hangját hallani - teszi hozzá a lap.
Az anya a harmadik évébe lépő iraki háborút ellenzők jelképévé vált. S bár a konzervatív bírálók szerint Sheehant kisajátította a széles értelmű politikai baloldal, panasza olyan időben hangzik el, amikor egyre növekszenek a háború folytatásával kapcsolatos kétségek - állapítja meg a The Christian Science Monitor. Crawforban a másik tábor, a háború éltetői is megjelentek, akik Sheehan fiát nem áldozatnak, hanem hősnek tartják.
A CNN, a Gallup és a USA Today lap közös felmérése szerint Amerika megosztott a kérdésben. Az augusztusi felmérés azt mutatja, hogy az amerikaiak 55 százaléka 44 ellenében úgy véli, hiba volt katonákat küldeni Irakba. A válaszadók 56 százaléka gondolja úgy, hogy ki kellene őket vonni. Az érzelmek változása nem talált süket fülekre Washingtonban, több demokrata képviselő és újabban már néhány konzervatív politikus is egyre hangosabban emlegeti a csapatkivonás szükségességét. A hadseregen belül egyes vezető parancsnokok szintén a kivonási menetrendről kezdtek beszélni. Bush a hét végén, szokásos rádióüzenetében azonban lehűtötte a kedélyeket, közölte, korai még csapatcsökkentésre gondolni.
(forrás: MTI)