És mégsem teljesen frankó.

Mert aki kitalálta nem volt tanár, nem volt gyerekközösségben.

Mert olyan is van, hogy az egyik gyerek szülei az ólajtót is ráaggatják a csajszira, a másik gyerek – aki netán mellette ül – örül, ha rendes cucca van, és csak ámul, hogy padtársa hogyan villog. (Meg irigykedik, frusztrál, bőg, nyaggatja a szülőt – hogy rosszabbat ne mondjak.) Na most kérdem én, jó, ha négy (nyolc) éven át frusztrálódik a szegényebb krapek? Lehet, hogy jó: tanulja az életet, miszerint neki kuss lesz a tehetősek mellett. De az is lehet, hogy szar, mert egy életre elveszi a gyerek kedvét a versenytől. (Megtanulja, hogy féllábú ne induljon százlábúak versenyén…)

Mert abban a szabályzatban (rendelet?) amiről a papír Népszabi ír, ez is benne van. Olyan osztályharc lesz az osztályban, ami nem hangos, nem politikai, nem populista, és nem szadeszes/komcsi/fideszes, frankón semleges lesz politikailag. Meg szabad. Csak éppen a gyerek lelkét öli meg, - kicsit korábban, mint ahogy kellene.