Gáza: lemondás és dac
Az Izrael és a Gázai övezet határán lévő kiszufimi átkelőnél az izraeli katonák helyi idő szerint vasárnap éjfél után egy perccel leengedték a sorompót, lezárva a polgári lakosság előtt az övezetbe irányuló közúti forgalmat. Ezzel egy időben életbe lépett az a hatósági felszólítás, amelynek értelmében a telepeseknek el kell hagyniuk a 21 gázai övezeti zsidó kolóniát és át kell költözniük Izraelbe. Saron szerint a kivonulás fájdalmas, de létfontosságú Izraelnek
A gázai övezeti kivonulás fájdalmas lépés, de létfontosságú Izrael jövője szempontjából - mondta a nemzethez intézett televíziós beszédében hétfőn Ariel Saron; az izraeli hadsereg bejelentette, hogy két település kiürítését befejezték Ciszjordániában.
- A palesztinoknak harcolniuk kell terrorszervezetek ellen, fel kell őket számolniuk és le kell őket fegyverezniük, hogy sor kerülhessen a béketárgyalásokra a leválasztási terv megvalósítása után - mondta Saron.
- A kinyújtott kézre olajággal válaszolunk - mondta a kormányfő, aki azonban a lehető legkeményebb választ helyezte kilátásba, ha a palesztin fegyveresek a kivonulás után izraeliekre támadnak.
- Ez a lépés fontos Izrael számára. Higgyenek nekem, a fájdalom, amit emiatt a lépés miatt érzek, annak teljes megértése, amit tennünk kell - jelentette ki a kormányfő. - Nem tarthatjuk meg örökké Gázát, több mint egymillió palesztin él itt... menekülttáborokba zsúfolva, a szegénység és a gyűlölet melegágyában, reménység nélkül.
- Megértem a telepesek félelmét, de egy nép vagyunk... Egy fejezet véget ér. Az önök fájdalma és könnyei a miénk is. Azért kezdeményeztem a kivonulási tervet, mert úgy hiszem, hogy az elengedhetetlen Izrael számára - mondta ötperces beszédében a kormányfő.
Az izraeli hadsereg szóvivője hétfő este bejelentette, hogy a négy kiürítendő ciszjordániai telepből kettőben befejezték az evakuálást. Ganim és Kadim a két telep, amelyeket elsőként ürítettek ki a 21 gázai és négy ciszjordániai telep közül.
Kofi Annan ENSZ-főtitkár hétfőn szóvivője által közzétett közleményben az ígéret és a remény pillanatának nevezte a gázai kivonulás megkezdését, és úgy vélte, hogy annak sikeréhez hosszú távon nagy államférfiúi képességekre lesz szükség valamennyi fél részéről.
Tüntetők akadályozták meg Neve Dekalinban az evakuáálást
Csak a hátsó bejáraton tudtak bevonulni az izraeli katonák Neve Dekalimba, hogy kiosszák az kiürítésre vonatkozó parancsokat, miután a telepesek élő emberi lánccal és gumiabroncsok felgyújtásával torlaszolták el a kolónia főkapuját. A katonai egységek nem tettek kísérletet a blokád áttörésére, ezért választották a hátsó kaput, de ott is hamarosan körülvették őket a tüntető telepesek, akik a katonákat és a rendőröket hangosbeszélőkön keresztül parancsmegtagadásra szólították fel. A rendfenntartó erők ugyan a helyszínre vittek egy vízágyút, de végül visszavonultak, elkerülve az erőszakos konfrontációt. Ezt követően az izraeli hatóságok úgy döntöttek: felfüggesztik a kiürítési parancsok kiosztását Neve Dekalimban.
Az izraeli rendőrség szóvivője emlékeztetett arra, hogy a telepeseknek szerdáig kell elhagyniuk a kolóniát önszántukból, ellenkező esetben kényszerítő eszközökhöz folyamodnak velük szemben.
Közben a palesztin rendőrség bejelentette, hogy a Palesztin Hatóság leromboltatta hétfőn azt a két házat, amelyeket "bizonyos befolyásos személyek" építtettek illegálisan a Hatóság tulajdonában lévő területeken. Erről Mahmúd Abbász palesztin elnök már júliusban rendeletet hozott.
Dacolva mindennel
A BBC brit tévé és rádió éjszakai beszámolója szerint a telepesek körében lemondó hangulat és a dac vegyesen tapasztalható. Az előbbit az magyarázza, hogy egyesek valamiféle csodában reménykedtek, hogy a kivonulás esetleg mégis elmarad; ez utóbbit pedig az a harcos elszántság, hogy a végsőkig kitartanak. Az izraeli hadsereg szerint a kivonulást ellenző ötezer izraeli szivárgott be az elmúlt időben a gázai övezeti zsidó telepekre, ami a kivonulást biztosító 55 ezer izraeli rendőr és katona, illetve a távozást elutasítók közötti összecsapások veszélyét rejti magában.
A tiltakozás sajátos formáját választották Sirat Hajam kolónia egyes lakosai, akiknek a nevében Arik Jichaki telepes vasárnap - az átkelő lezárása előtt néhány órával - kikiáltotta a "gázai övezeti zsidó hatóság" függetlenségét. Jichaki elmondta, hogy a "hatóság" reményeik szerint egy napon független zsidó állammá válik majd. Jichaki levélben már kérte is Kofi Annan ENSZ-főtitkártól függetlenségük elismerését. Sirat Hajam egy kis zsidó telep a Gázai övezet déli részén, a Gus Katif telepcsoport részét képezi.
Huszonegy nap, huszonöt övezet
Izrael három hét alatt kívánja kiüríteni a 21 gázai övezeti, illetve vele egy időben 4 ciszjordániai zsidó telepet. A kivonulást egyesek a "történelmi" jelzővel illetik, mivel az Ariel Saron izraeli miniszterelnök által minden politikai és társadalmi ellenállás dacára keresztülvitt terv végrehajtásával megszűnik a Földközi-tenger partján fekvő - a palesztinok által majdani államuk részének óhajtott - Gázai övezet 38 éven át tartó izraeli megszállása, s a kivonulás új távlatokat nyithat a közel-keleti béke megteremtése előtt. A palesztinok üdvözlik Izrael kivonulását az 1967-es arab-izraeli háborúban megszállt övezetből, mindazonáltal attól tartanak, hogy Saron a mintegy 8 ezer embernek otthont adó gázai telepek felszámolásával az Izrael számára kevésbé fontos területekről mond le, s a jövőben inkább Ciszjordánia nagy részének megtartására összpontosít, ahol 230 ezer zsidó telepes és 2,4 millió palesztin él. (MTI)
