Kleer László, a MUOSZ helyi lapok szakosztályának elnöke szerint nem baj, hogy megjelent egy önkormányzatoktól független helyi lapcsalád, bár politikai szimpátiája ennek is érezhető. De mindjárt hozzáteszi: sajnos a helyi lapok nagy többsége is pártérdeket artikulál, előfordul például, hogy egy miniszter szól le a kerületbe, ki legyen a főszerkesztő. Politikai irányultságát tehát szerinte nem igazán lehet szemére vetni a Témának. Hangnemét, minőségét olykor igen, s talán leginkább a hirdetési piacon tanúsított magatartását, vagyis, hogy aláígért a többi lap hirdetési árainak, néhány kerületben ezzel sikerült is tőlük jó pár hirdetőt elhódítani. Ezt több helyi lap jelezte a szakosztálynak, de nem fordultak emiatt a Gazdasági Versenyhivatalhoz, főként azért nem, mert úgy tűnik, a kerületi lapok többségét egyelőre nem érinti a nagy versenytárs piacra lépése.

Nem így például a Hegyvidék című XII. kerületi önkormányzati újságot. A lap hirdetési bevételei csökkentek a Helyi Téma megjelenése óta, ezért 2-3 oldallal vékonyabb lett a Hegyvidék. Egy másik budai újság, a II. kerületi Budai Polgár hirdetői tábora viszont nem változott, állítja Tóth Ildikó főszerkesztő, így ők nem érezték meg a Helyi Téma színre lépését. Ugyanezt mondja el Ferenczy Zoltán is, a Ferenczy Press tulajdonosa, aki a X., XIV., XVI. és XVII. kerületben jelenteti meg a Helyi Híreket. Bár lapjait nem falta fel a Téma, úgy látja azonban, hogy a nagy konkurens "felfaló árakat" alkalmaz, vagyis hirdetési áraiban alámegy a többi lapnak. Kezdetben félt is attól, hogy a Téma "bedarálja" versenytársait, de ez nem következett be, a helyzet konszolidálódott.

Egyelőre. A Téma azonban dinamikusan terjeszkedik. Mint Petán Péter főszerkesztő elmondta, ma már tizenhárom kerületben vannak jelen, s szeptemberre mind a huszonháromban ott lesznek, példányszámuk pedig eléri majd a nyolcszázezret. A főszerkesztő szerint egyáltalán nem politizálnak, nem írják le például a pártok neveit. A lapszámokban helyi problémákról, helyi emberekről írnak.

A Téma színre lépése előtt a budapesti helyi lapok összpéldányszáma havonta körülbelül egymillió volt, szeptemberre tehát ez a szám megnégyszereződik, s majdnem a háromnegyede egy kézben lesz. Ez a bizonyos "egy kéz" pedig Vitézy Tamásé. A tulajdonos a száz leggazdagabb magyar egyike, s a Fidesz egyik gazdasági háttérembereként tartják számon, bár ő maga cáfolja, hogy gazdasági kapcsolata lenne a párttal.

Vitézy Tamás szerint lapja a helyi értékek és a helyi lakosság érdekeinek védelmében lép fel, s nem kötődik egyetlen párthoz sem, bár azt nem tagadja, hogy neki és a Vitézy családnak vannak kapcsolatai a Fidesszel. Azt azonban kikéri magának, hogy lapját jobboldaliként minősítsék. Ő is elmondja, hogy nem írnak le pártneveket, s nem vesznek részt politikusok, képviselők lejáratásában sem. Még az sem tekinthető politizálásnak, hogy nem dicsérik a budapesti városvezetést, mert úgy érzik, nincs miért. Elismerte, hogy a lap egyelőre nem nyereséges, amit annak tud be, hogy nincs még bevezetve a piacra. De az olvasottságuk jó, több mint hárman olvasnak egy-egy lappéldányt a Szonda Ipsos felmérése szerint. Azt, hogy alámentek volna a többi helyi újság hirdetési árainak, tagadta. Valahol a nagy lapok és a helyi lapok között határozták meg hirdetési tarifáikat.

Vitézy Tamás reméli, hogy ősztől a nyolcszázezres példányszám sokkal több hirdetőt vonz majd, s várja a jövő évet, amikor a választási versenyben a politikai pártok sokszorosára tornázzák majd a lap hirdetési bevételeit. Azt ígéri, nem válnak kampánylappá, mint ezt sokan híresztelik, s azt a feltételezést, hogy a Fidesz jelentősebb arányú budapesti győzelme esetén a fideszes kerületekben átvennék az önkormányzati lapok szerepét, butaságnak nevezte.