A híradás vélhetően egy néhány héttel korábbi MTI-hírre alapul, s abban megadják az "ősforrást" is: egy orosz nyelvű hírportált. Onnan azonban nem jutunk tovább, az interneten hiába keresgéljük a kutatás részleteit. A "felmérés" tehát legalábbis gyanús, s ha létezett egyáltalán, akkor sem lehetett szakmai csúcsteljesítmény. Olyan végkövetkeztetésekre jut ugyanis, amelyek nyelvészeti szempontból értelmezhetetlenek.

Először is: a "durva" és a "nyers beszédmodor" nem nyelvészeti kategória, hanem szubjektív, társadalmi csoportoktól, beszédhelyzettől, beszédszándéktól, a beszédpartnerek egymáshoz való viszonyától függő minősítés. Másrészt a nyelv nem úgy változik, hogy az új jelenségek "szüremkedve" elterjednek benne. Egy-egy nyelvi elem számos társadalmi hatóerő bonyolult összjátékának megfelelően jelenik vagy nem jelenik meg a nyelvhasználat meghatározott részeiben. A nyelvi formák jelentős részének elég kötött használati szabályai vannak. A levélírás korában például a levélben használt formulák sem jelentek meg a beszélt nyelvben, a kódexekben gyakori rövidítéseket senki nem használta élőszóban. Miért lenne ez másképpen az SMS-ekre jellemző formulákkal?

A mobilozás valóban megváltoztatja viselkedésünket - mint minden más technikai eszköz tette. Az írásbeliség a korábbi közös, szóbeli hagyományozás helyett a tudás átörökítésének "magányos" módjait hozta. A nagyvárosok tömegközlekedési eszközein, a vonatokon vadidegenekkel vagyunk összezárva. Az internet alapvetően megváltoztatta az ismeretek tárolásának, előkeresésének módját, átértelmezi a "tudás" fogalmát. A mobilozás idegenek között is lehetővé teszi, hogy bármikor kapcsolatba lépjünk azokkal, akik valóban fontosak számunkra, azaz hogy a zsebünkben hordjuk magunkkal biztonságérzetünket. Ettől nincs miért félnünk: az emberi faj sikerességének alapeleme, hogy kiválóan alkalmazkodik nemcsak a szélsőséges természeti körülményekhez, hanem azokhoz a különböző társadalmi formációkhoz és technikai környezethez is, amit ő maga hoz létre.

Sőt: a mobiltechnika társadalmi hatásaitól még kevésbé kell félnünk, mint a korábbi nagy technikai áttörések következményeitől. Azok a kutatások, amelyek éppen a mobiltelefon társadalmi hatásait állították a középpontba - ezek jelentős része Magyarországon zajlik (www.fil.hu/mobil) -, azt bizonyítják, hogy a XXI. századi technika segít újraalkotni, ha csak virtuálisan is, azokat az emberi kötelékeket, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az ember jól érezze magát. A mobiltelefonok megteremtik annak a lehetőségét, hogy a modern városi környezetben élő emberek, akiknek nélkülözniük kellett a szoros társas kapcsolathálózatok biztonságát, a földrajzi kötöttségektől mentesen újra kiépíthessék elsődleges közösségeiket.

A cikk nem tárgyalja, hogy az új nyelvi jelenségek miként szüremkednek a nyelvbe, és ezek hogyan alakítják, alakíthatják-e a nyelvet. A cikkben mindössze az áll: a durvaságok átszűrődnek a mindennapokba. Ugyanakkor tény, hogy az új nyelvi elemek fokozatosan szüremkednek a nyelvbe. Mindennapi tapasztalat, hogy a chatszobákban vagy az sms-ekben gyakorta használt rövidítések, például a valsz (valószínű) egyre többször hangzik el élő beszédben is.

A cikk nem részletezi, hogy a mobiltelefonnak köszönhetően hogyan válnak szorosabbá az emberi kapcsolatok. Ugyanakkor egy korábbi írásomban szó volt arról, hogy a mobilkutatások korai időszakában kiderült már, hogy legtöbbször azokat hívjuk, azoknak küldünk sms-t, akikkel egyébként is tartjuk a kapcsolatot. Ezt Nyíri Kristóf, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének igazgatója nyilatkozta tavaly lapunknak.

Farkas Tímea