Újabb fekete pont az áfatörvényben
Szinte hetente találnak a szakértők az áfatörvényben újabb és újabb rendelkezéseket, amelyek ellentétesek az uniós előírásokkal. Újabb csemege a használt ingatlanok sajátos áfabesorolása. Magyarországon csak a használt lakóingatlanokat lehet áfamentesen értékesíteni, miközben az irodahelyiségeket, ipari létesítményeket 25 százalékos forgalmi adó terheli. Az EU előírásai szerint viszont nem lehet különbséget tenni a lakás és a nem lakás céljára szolgáló ingatlanok között. Tehát vagy minden használt ingatlan értékesítése tárgyi adómentesnek minősül, vagy mindegyiknél áfát kell felszámítani - hívja fel a figyelmet Torma Levente, az Allen&Overy adószakértője. Az említett uniós előírás kötelező érvényű minden tagállamra, tehát hazánknak is alkalmaznia kellene - erősítette meg lapunk kérdésére Elkán László, a PricewaterhouseCoopers igazgatója. Hozzátette: az eladóknak nem feltétlenül lenne érdekük minden használt ingatlant áfamentesen értékesíteni. Ebben az esetben ugyanis nem vonhatnák le a beszerzéseikhez kapcsolódó forgalmi adót. A tárgyi adómentes tevékenységet végző cégeknek - egyebek között a bankoknak, biztosítóknak - ellenben kedvező lenne ez a szabályozás, mivel megspórolhatnák a 25 százalékos forgalmi adót például egy új székház megvásárlásánál. Az érintettek ugyanis nem tudják levonni az áfát, ellentétben a forgalmiadó-köteles vállalkozásokkal.
Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium (PM) helyettes államtitkára elismerte: az áfatörvény jövő évi módosításakor ezt az anomáliát is rendezni kell, azaz az uniós szabályoknak megfelelően módosítani szükséges a rendelkezést. Valószínűsíthető az is, hogy jövőre ismét a hetven százalékát lehet majd levonni a telefonszámlák áfatartalmának, szemben az idei ötven százalékkal - mondta a helyettes államtitkár. A parlament idén januártól, azaz az uniós integrációt követően csökkentette a mértéket. Az irányelv szerint azonban a tagállamok pusztán megőrizhetik a csatlakozáskor meglévő levonási tilalmakat, nem terjeszthetik ki azokat. Így minimum vissza kellene állítani az eredeti arányosítási mértéket.
Az állami támogatásokban részesülőkre vonatkozó áfalevonási szabályok további módosításával ellenben megvárja a PM az Európai Bíróságnak egy spanyol és egy francia ügyben hozandó döntését - közölte Karácsony Imréné. A parlament nemrégiben annyit változtatott az arányosítási szabályokon, hogy a mezőgazdasági, valamint a foglalkoztatási támogatásokban részesülők minden levonható áfát érvényesíthetnek. Az egyéb - például beruházási - támogatást igénybe vevők viszont továbbra is csak akkora részét vonhatják le a forgalmi adónak, vagy igényelhetik vissza, amekkora arányt képvisel az összárbevételükben a saját forrásuk. Az EU irányelve szerint viszont ezt az előírást csak azokra a vállalkozásokra lehetne érvényesíteni, amelyek tárgyi adómentes és áfaköteles tevékenységet egyaránt folytatnak. A kizárólag utóbbit végzők viszont minden áfát levonhatnak.
Karácsony Imréné véleménye szerint jogos lehet az adószakértők érvelése abban a kérdésben is, hogy a hitelbírálati díjnak áfamentesnek kellene lennie, mivel része a pénzügyi szolgáltatásnak, amely a tárgyi adómentes körbe tartozik. A jelenlegi APEH-PM állásfoglalás alapján ellenben ezt a díjat 25 százalékos áfának kellene terhelnie. Mint lapunkban egy héttel ezelőtt megírtuk, a vitatott értelmezés miatt a bankok eltérően alkalmazzák a jogszabályt.