Biztonságos milliárdok
Három pályázó adja ma be ajánlatát az egységes digitális rádiótávközlő rendszer (EDR) kiépítésére és üzemeltetésére. A Magyar Telekom és a T-Mobile párosa mellett az Antenna Hungária és a Siemens konzorciuma, valamint a Magyar Villamos Művek és a Saab-Gripen együttese indul a tenderen. A feladat egy, csak a készenléti szervezetek (rendőrök, mentők, tűzoltók, katasztrófavédelem, határőrök) számára rendelkezésre álló országos kommunikációs hálózat létrehozása és működtetése tíz éven át. A rendszerre kilenc éve várnak az érintett szervezetek - legutóbb a londoni és a törökországi merényletek után emlegették a szakértők a szükségességét. A magyar szervezetek különböző frekvenciákon beszélnek, egymást nem hallják, ám korszerűtlen eszközeik kitűnően lehallgathatók. Jobb híján így a GSM- hálózatokon tartják a kapcsolatot, ám ezeket nem tartják megbízhatónak: mivel terrortámadások, katasztrófák után mindenki a rokonait hívja, ezek a hálózatok a legrosszabbkor "dugulhatnak be".
A kormányok egymás után halasztották el az új rendszer kiépítését - általában pénzhiány miatt. A rendszer 2001-ben volt a legközelebb a megvalósuláshoz: a Fidesz-kormány akkor pályáztatás nélkül a Magyar Posta leányvállalatára bízta a kiépítés és üzemeltetés feladatát. Az állami cég megbízását az utolsó pillanatban vonták vissza - vélhetően az alaphálózatot szállító cég kiválasztása körüli botrány miatt. (Sokáig úgy tűnt: a posta a közbeszerzés mellőzésével folytatott eljárásban előre kiválasztotta a nyertest az amerikai Motorola személyében.) A kiépítés egyszeri költségeire akkor 51,3 milliárd forintot szánt a kormány, az üzemeltetésre pedig évi 12 milliárd forintot különítettek el. Borókai Gábor kormányszóvivő négy évvel ezelőtt azt mondta: ez "nagyjából megegyezik azzal az összeggel, amellyel a mai korszerűtlen és igen bonyolult analóg rendszer tartható fönn".
A Fidesz halasztó döntése után a szocialista kabinet többször foglalkozott a kérdéssel - és hol a Miniszterelnöki Hivatalnak, hol az informatikai tárcának adott megbízást a rendszer létrehozására. Az azonban már az elején kiderült: a kormánynak nem lesz pénze arra, hogy a kiépítés költségeit maga fedezze, ezért a mostanában oly népszerű PPP-projekt, vagyis a magántőke bevonása mellett döntött. Az új modellben a szolgáltató építi ki és üzemelteti a készenléti szolgálatok önálló rendszerét, és ezért a felhasználók fizetnek díjat (körülbelül úgy, ahogyan a GSM-cégeknél).
Noha az elvet már 2002 végén rögzítették, a tender kiírására 2005 májusáig kellett várni - ez minden szempontból utolsó pillanatnak számít. A megfelelő kommunikációs hálózat kiépítése a schengeni követelmények része - a pletykák szerint a halasztásnak is szerepe volt abban, hogy a közös határok lebontását, a schengeni csatlakozást 2007 januárjáról 2007 őszére halasztották. Ekkorra ugyanis az országos rendszer nagyobb része elkészülhet már - a tender szerint a budapesti hálózatnak jövő februárban, az országos rendszernek 2007 végén kell működnie.
Most tehát a pályázók a tíz évre kínált éves szolgáltatási díjban versenyeznek majd egymással. Persze több egyéb szempont mellett sokat nyom majd a latban például, hogy a kiépítésben ki milyen meglévő állami eszközöket használ, vagy az, hogy milyen szolgáltatási-szervizelési minőséget garantál stb. Várható azonban, hogy a magáncégek többet kérnek majd el az államtól, mint amennyit négy évvel ezelőtt a saját társasága kért volna, hiszen például a kiépítés költségeit is bele kell venniük az árba. Vagyis a Fidesz-kabinet határozataiból kiindulva az éves szolgáltatási díj legalább valahol évi 20 milliárd forint körül kell alakuljon. Ez adódik az egyszeri beruházás (50 milliárd forint) tíz évre eloszló díjából, valamint a díj és a szolgáltatás zömét jelentő 12 milliárdos üzemeltetési költségből és az inflációból (négy év alatt 21 százalék összesen). Mindez annyit tesz: egy magyar honpolgár biztonságának javítása évi kétezer forintba kerül majd.
