A magyar drogstratégiában a kínálat- és a keresletcsökkentés kiegyensúlyozottan szerepel. A kínálat oldalán is az uniós átlaghoz tartozunk. - Ami megtalálható Nagy-Britanniában vagy Németországban, az megtalálható itthon is - írja le Felvinczi a hazai drogpiaci helyzetet. Az EU-n belül trendhez hasonlóan Magyarországon is a marihuána és a cannabisszármazékok a "legnépszerűbbek"; legritkábban az ópiumszármazékokat használják.

Az Európai Kábítószerügyi és Addiktológiai Központ évente vizsgálja, mennyire elterjedt a droghasználat az ifjúság és általában a lakosság körében, hány fertőző megbetegedés és halálozás történt. Magyarországon a felmérés és az összehasonlító elemzés az egészségügyi tárcához tartozó Nemzeti Drog Fókuszpont feladata.

- Szeretnénk, ha az új nemzeti fejlesztési tervbe a prioritásai közé kerülne a kábítószerügy - hangoztatta Felvinczi Katalin. A cél kettős: 1. Magyarországon kialakuljon az ellátórendszer normatív finanszírozása, 2. a prevenciós programok akkreditációval biztosítsák a szükséges pénzügyi forrásokat.

A kábítószer-fogyasztásban megfigyelhető, hogy visszaszorult a heroinfogyasztás, és helyette olyan szerek szerepe növekedett meg, amelyek másfajta életérzést, a társas élet fokozódását eredményezik (például kokain, ecstasy). Ahogy a miniszteri biztos elmondta: az EU felfogásában felerősödött az ártalomcsökkentési szemlélet. Ennek fontos eleme, hogy az adott közösség feladja a teljes mértékben drogmentes társadalom elképzelését, és tudomásul veszi, hogy mindig lesznek kábítószer-használók. Az ehhez kapcsolódó programok inkább a "biztonságos" szerhasználatra összpontosítanak: az egészségügyi következményeket (HIV-vírus, hepatitis-fertőzés) akarják enyhíteni. Ilyen a szórakozóhelyeken alkalmazott "pill testing" (amelynek során megvizsgálják a kábítószer hatóanyagát) vagy a tűcsere-programok, amelyek Magyarországon is működnek.

Illúzió a drogmentes társadalom