Januártól a rövidlátóknak kétszer kell sorban állniuk, ha szemüveget akarnak. Egyszer a háziorvosnál a javaslatért, majd a szakorvos szobája előtt, a tényleges ellátásért. Hasonló helyzettel kell szembesülniük azoknak is, akik egy apró sérülés miatt sebvarrásra szorulnak, vagy csak egy erős fülzúgástól szenvednek.

A kormányzat hozzálátott ugyanis a betegek által bejárandó utak szabályozásához, és rendeletben korlátozta a szabadon választható ellátóhelyek körét. A jövőben a beteg csak a háziorvosát, az urológusát, a nőgyógyászát, a bőrgyógyászát és az idegorvosát választhatná meg szabadon, minden egyéb szolgáltatásért a háziorvos által "rendelt" orvoshoz kellene mennie. Ez alól kivételt csak a sürgősségi esetek jelentenek. Vojnik Mária, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára szerint a betegutak szabályozásával a háziorvos felelősségét és az orvoshoz fordulók biztonságát szeretnék erősíteni. Egy-egy tünet mögött ugyanis számtalan betegség lehet, s a háziorvos a legavatottabb arra, hogy "mindenre gondoljon", és az alapos kivizsgálást kezdeményezze. Ha a beteg maga dönti el, hogy mikor megy például a fülészetre, könnyen megeshet, hogy az adott tünetre kap terápiát, de az alapprobléma kiderítetlen marad. A változással az ellátás biztonságosabb lesz.

A beutalási rend szabályozásával egyetért a háziorvosok szakmai felügyelete, az Országos Alapellátási Intézet (OALI). Füredi Gyula háziorvos, az intézet főigazgató-helyettese szerint beteget januártól az említett szakrendelések csak beutalóval fogadhatnak, aki e nélkül érkezik, annak kiszámlázhatják a vizit és az egyéb műszeres vizsgálatok díjait. A normát megsértők egy-egy vizsgálatért néhány ezertől akár több tízezer forintot is fizethetnek - magyarázza az új szabályokat.

- S bár eddig is volt lehetőség arra, hogy a körzeten kívülről érkező betegektől a szakrendelések beszedjék a vizit díját, erre szinte soha nem került sor - mondja Varga Imre, a Medicina 2000 Poliklinikai és Szakorvosi Szövetség vezetője. Szerinte a szakrendelők a jövőben sem kérnek pénzt a betegektől. A kezelésre járók nagy többségének nincs ugyanis munkaviszonya, eltartottak, nyugdíjból, szociális ellátásból élnek. Hozzátette: természetesen elvileg a nem sürgős eseteket beutaló nélkül nem fogadhatják a szakrendelések.

Havonta átlagosan 6,6 millió alkalommal keresik fel a betegek a szakrendelők orvosait, de a szakorvos és a beteg találkozásainak csak töredékét, 1,8 milliót kezdeményezik a háziorvosok. A többi a beteg kérésére és a szakorvosok egymás közötti vizsgálatkéréseiből jön össze. Belicza Éva, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Intézetének tanára szerint most a háziorvosoknak van a legkisebb hatásuk a szakrendelők forgalmára.

A Medicina 2000 Poliklinikai és Szakorvosi Szövetség adatai szerint a zsúfoltabb és a szakemberhiánnyal küszködő szemészeteken, sebészeteken egy-egy betegre csak néhány perc juthat. Valamivel jobb a helyzet az orr-fül-gégészeteken, ahol már 5-8 percig is foglalkozhatnak az átlagos pácienssel. Az intézkedés így a szakrendelések egy részén csökkentheti a zsúfoltságot, viszont 20-30 százalékkal növeli majd a háziorvosra várakozók számát.