Vecsei Miklós kiemelte: "bármilyen fáradtak vagyunk, bármennyire úgy látjuk, hogy a magyar társadalom is egy kicsit elfáradt, elkedvtelenedett, beláttuk, hogy a csángóföldi árvíz nem  egy a sok közül, ez egy súlyos katasztrófa".

Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke hangsúlyozta: az elmúlt időszakban olyan nagy számú természeti katasztrófának voltunk tanúi, hogy a közvélemény már-már megszokta  az erről szóló híradásokat. Megjegyezte: a szeretetszolgálat filozófiája szerint ilyen helyzetekben nem látványos akciókra, sokkal inkább határozott, célirányos segítségre van szükség.

A Csángóföld olyan vidék, amelyik a mezőgazdaságból él, a víz pedig tönkretette a betakarított termést is - mondta, hozzátéve, ezért a szolgálat elsősorban a mezőgazdasági termékek eljuttatását tűzte ki célul a moldvai-csángóföldi területekre. Idáig nyolc kamionnyi gabonát ajánlottak fel, főleg Magyarország dél-dunántúli régiójából - jegyezte meg az atya. "Nagyon fontos az azonnali segítségnyújtás, de ennél mi fontosabbnak tartjuk a mindennapokban való jelenlétet" - hangsúlyozta Kozma Imre.

Vecsei Miklós közölte, hogy a települések, a lakóházak helyreállításában a román kormány is segítséget ígért. Az MMSZ régiós központjai elsősorban gabona-felajánlásokat várnak. énzbeli adományokat a "Csángó Árvíz" központi számlaszámra kérik.

A román miniszterelnök az árvízi katasztrófa után, július végén közölte: huszonnégy halott és több mint egymilliárd euró anyagi kár a tragikus veszteség mérlege.

Az esőzések nyomán közel hatszáz település szenvedett árvízkárokat Románia harmincnégy megyéjében. Az esőzések miatt keletkezett árvizek elöntöttek csaknem 30 ezer lakóházat, illetve lakást, amelyek közül mintegy három és félezer romba dőlt. A mezőgazdaságot is súlyos veszteség érte hiszen hosszabb-rövidebb ideig árvíz borított 300 ezer 500 hektár termőterületet. (MTI)