Kerpen Gábor közölte: 2005-ben ugyan közel kilencszázalékos béremelés lesz, ám az előző évi 13. havi illetmény elmaradásával kikerült a rendszerből 8 százalék, így a közoktatásban dolgozók bére csupán egy százalékkal nő. Ez jelentős reálbércsökkenést eredményez  - mondta.

A sajtótájékoztatón kiosztották a munkaügyi miniszter PDSZ-nek írt levelét, amelyben többek között az áll: " A szféra utólagos, egyösszegű kompenzálására sem 2005-ben, sem 2006-ban nem látunk lehetőséget. Az egyhavi illetménynek megfelelő kifizetés önmagában közel 8 százalékos keresetnövekedésnek felelne meg, ami a  prognosztizált dezinflációs és egyéb makrogazdasági folyamatokba nem illeszthető."

Csizmár Gábor munkaügyi miniszter levelében tudatja, hogy az esetleges szabályozási korrekciók részben a költségvetési finanszírozási lehetőségektől függnek, ezért kormányzati részről a jövő évi bérpolitikára vonatkozó költségvetési és bértárgyalások keretében az ősz folyamán látnak lehetőséget az egyeztetések folytatására.

Kerpen Gábor azonban attól tart, ha a 2004. évi bérek és a 2006-os költségvetési tárgyalások "összecsúsznak", akkor a 8 százalék nagy része eltűnik majd a rendszerből. Megjegyezte: a 2002. évi jelentős béremelés után sem 2003-ban, sem 2004-ben nem volt közalkalmazotti béremelés. Sem a közoktatásban dolgozók, sem más közalkalmazottak nem viselik el jó szívvel, ha növekvő gazdaságban bérük vásárlóértéke csökken - mondta az  érdekvédő.

Hozzátette: a magyar pedagóguskeresetek vásárlóértéke harmada, negyede az európai országokénak. A KSH adatai szerint jelenleg az átlagos pedagógus jövedelem bruttó 130 ezer forint, a közoktatásban dolgozók keresete 13 százalékkal marad el a nemzetgazdasági átlagtól. (MTI)