Hallgat a német biztosító
Csütörtökön a nyilvánosság elé lépett Kelemen Bálint vállalkozó, aki ellen üzletszerű járulékcsalás miatt a közelmúltban az Európai Unió egész területére, valamint Izlandra, Svájcra és Svédországra érvényes letartóztatási parancsot adott ki a Müncheni Tartományi Főtörvényszék. Kelemen tagadta, hogy tb-csalást követett volna el Németországban. Tizennégy éve vállalkozik - egyebek között - Németországban. Munkavállalói után cége évente tízmilliós nagyságrendű társadalombiztosítási járulékot fizet idehaza. Németországi munkáin az elmúlt évek alatt félezernél is több munkaügyi ellenőrzést tartottak, s a hatóságok mindig mindent rendben találtak. Ezek után megdöbbenve értesült arról, hogy sokakkal együtt, ellene is eljárást indított az egyik SoKo-akciócsoport. Panaszt jelentett be az eljárás ellen, amit azonban a bíróság a közelmúltban másodfokon is elutasított.
Kelemen védője, Michael Fröschl ügyvéd szerint "a helyzet még nem reménytelen", bár azt ő sem érti, hogy a német bíróság miért tartotta törvénysértőnek, hogy védence vállalkozása árbevételének negyedénél kisebb hányadát termeli meg Magyarországon. A kiküldetéses munkaviszony keretében megbízási szerződés alapján Németországban foglalkoztatott magyar cégek és munkavállalók jogait és kötelezettségeit meghatározó államközi egyezmény nem tartalmaz ilyen követelményt. Fröschl szerint a bíróság félreértelmezte, és helytelenül alkalmazta a kiküldetésben való foglalkoztatásra vonatkozó EU-iránymutatást is. A bíróság nem hagyatkozhatott volna a SoKo-akciócsoport jogértelmezésére - mondta.
A perdöntő kérdés azonban továbbra is az, kell-e egyáltalán járulékot fizetniük kiküldetésben dolgozó munkavállalóik után a magyar cégeknek? Miként arról korábban a Népszabadság már beszámolt, a bajor egészségbiztosító a SoKo-akciókban érintett egyik vállalkozás kérdésére azt a választ adta, hogy "Magyarországon igen, Németországban nem". Fröschl ügyvéd szerint ezt a kérdést nem a tartományi egészségbiztosítóknak, hanem a német társadalombiztosítónak kell feltenni.
A német ügyvéd meglepő bejelentést tett: a feketemunka ellenes intézkedésekkel - így a munkaügyi razziákkal is - megbízott német vámhatóság a másfél éve zajló SoKo-akciósorozat kezdete óta egyszer sem kért állásfoglalást a német társadalombiztosítástól arról, hogy az 1989 óta hatályos államközi egyezmény alapján kell-e egyáltalán társadalombiztosítási járulékot fizetniük a magyar cégeknek Németországban. Fröschl - kérdésre válaszolva - elképzelhetőnek tartotta, hogy a német társadalombiztosítás évek múlva egyszer csak kijelenti majd, hogy a SoKo-akciókban érintett magyar cégeknek tulajdonképpen nem is kellett volna járulékot fizetniük. Érzékeltette azonban, hogy - ha már a védencével szemben eljáró SoKo-akciócsoport nem tette meg -, ő beszerzi a szükséges állásfoglalást.
Bárándy György ügyvéd, a németországi feketemunka-ellenes akciókban - szerintük - alaptalanul meghurcolt cégek által létrehozott SoKo Munkacsoport jogi tanácsadója az újságírók előtt bejelentette: egy tekintélyes kollégája, aki egykor maga is bíráskodott Strasbourgban, már megkezdte annak a beadványnak a szerkesztését, amelyet a német állammal szemben nyújtanak majd be az európai bíróságra. Tűrhetetlen - szögezte le Bárándy, hogy a német hatóságok semmibe veszik az államközi egyezményt, figyelmen kívül hagyják az illetékes magyar állami szervezetek által kiállított igazolásokat, önkényesen értelmezik az európai uniós iránymutatásokat. Bárándy szerint azért kell a SoKo-ügyeket Strasbourg elé vinni, mert az Európai Emberjogi Bíróság nemcsak megfellebbezhetetlen döntést hozhat a szóban forgó jogvitákban, hanem képes arra is, hogy - még a német állammal szemben is - érvényt szerezzen a döntésének.
Tóth Boldizsár, a SoKo Munkacsoport vezetője elmondta: korábban petíciót adtak át a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetének, s levélben kérték a német kancellár és a magyar miniszterelnök közbenjárását a két ország hatóságai között fennálló jogértelmezési viták mielőbbi rendezéséhez. Eddig sehonnan sem kaptak érdemi választ. Petícióikra egyedül Georg Wilhelm Adamowitsch német gazdasági államtitkár reagált, aki a SoKo-ügyek kapcsán felállított magyar-német vegyes bizottság legutóbbi budapesti ülésén azt mondta: "A razziákban érintett magyar cégek képviseletében megjelent nyílt levekkel, újságcikkekkel a német kormány nem kíván foglalkozni, azokra a bevált gyakorlat szerint nem válaszol". A magyar miniszterelnöktől még csak egy elutasító levelet vagy nyilatkozatot sem kaptak.
