"Moszkva belvárosát az erőszak uralja" - írta az orosz Nyezaviszimija Gazeta. A független napilap szerint példátlan eset a két lengyel nagykövetségi alkalmazott egymást követő megverése, amit nem lehet véletlenként kezelni. Így vélekedett a lengyel kormány is: Stefan Meller, Lengyelország moszkvai nagykövete csütörtökön Szergej Kiszljak orosz külügyminiszter-helyettesnél jegyzékben tiltakozott az incidensek miatt.

A diplomataverés következtében a moszkvai követségen valóságos ostromállapot van. A gyerekek nem hagyhatják el az épületet. Az amúgy is jól őrzött épületből az alkalmazottak csoportosan járnak bevásárolni, s a nagykövet felkérte őket, hogy csak akkor menjenek ki a városba, ha sürgős elintéznivalójuk van - tudósított a varsói Rzeczpospolita. "Nagyon nehéz kimondanom, hogy ez volt a soron következő garázda cselekedet - ismerte be Meller nagykövet. - Ha ez is egy »huligán« volt, akkor jó adag sajátos politikai ismerettel volt felszerelve." A nagykövetség két munkatársát ugyanannak a bűnbandának a tagjai verték meg, ugyanazzal a módszerrel: előbb leütötték őket, majd a földre került áldozatokat megrugdosták. Pár nappal korábban a nagykövetség egy helyi alkalmazottját is megverték. A helyi ügyészség "szándékos egészségkárosítás" gyanúja miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.

Az első incidensnél a lengyelek tagadták, hogy az kapcsolatban lenne egy korábbi incidenssel. Július 31-én ugyanis Varsóban lengyel bőrfejűek három orosz és egy kazak fiatalt, varsói diplomaták családtagjait verték meg. A moszkvai Kommerszant feltételezte: leszámolásról van szó, Moszkvában is meg kell verni három lengyelt, ha Varsóban három orosz fiatalt bántalmaztak. Az orosz diplomatagyerekek megveretése Moszkvában jelentős politikai üggyé lett, maga Vlagyimir Putyin elnök is szót emelt az ügyben. Az orosz külügy a felelősök megbüntetését követelte, valamint azt, hogy a lengyel hatóságok kérjenek bocsánatot az eset miatt. Ez utóbbit Varsó visszautasította. Az eset közönséges garázdaság - állították. A varsói eset további fejleménye, hogy a lengyelek csütörtökön elfogtak két orgazdát, akiknél a rablásból származó tárgyakat találtak. Feltételezik, hogy immár könnyen meglelik az elkövetőket is.

Mindez azonban csak nagyon felületesen kötődik a két ország között kialakult diplomáciai és sajtókötekedéshez.

Az ügy már lesüllyedt arra a szintre, ahol megáll. Feltehetően több lengyel diplomatát sem ér sérelem Moszkvában. Már csak azért sem, mert a rendőrség megerősítette a lengyel nagykövetség védelmét: az eddigi kettő helyett nappal öt, éjszaka pedig négy rendőr posztol állandóan a külképviselet bejáratánál. A környéken cirkál egy autós és három gyalogos rendőrjárőr.

A lengyelek szerint diplomatáik nem garázda támadás, hanem politikai incidens áldozataiként szenvedtek zúzódásokat és enyhe agyrázkódást. Az utcai pofozkodás pedig csak folytatása a két ország immár hosszabb ideje romló viszonyának. Moszkva Lengyelországot a Nyugat előretolt osztagaként szemléli, amely - több évszázados politikát követve - az orosz befolyás visszaszorítását akarja elérni. Máig nem tudták megemészteni Aleksandr Kwasniewski elnök egy tavaly decemberi kijelentését, amely szerint "az Ukrajna nélküli Oroszország jobb megoldás, mint az Ukrajna-Oroszország együttes". Vlagyimir Putyin gyors válaszában azzal riposztozott, hogy ez a kijelentés "egy álláskeresőtől származik, akinek aktuális megbízatása (értsd: elnöki időszaka) végéhez közeledik".

A 2005-ös év egyébként is tele van kisebb-nagyobb orosz- lengyel konfliktusokkal, protokollsértésekkel. A lengyelek például utcát neveztek el Dudajev csecsen vezérről Varsóban. Erre Moszkvában elhangzott, hogy az ottani lengyel nagykövetség tere kapja meg annak a Muravjov grófnak a nevét, aki vérbe fojtotta az 1863-64-es lengyel felkelést.

Varsó - személyesen Aleksandr Kwasniewski - kiemelt szerepet játszott az ukrajnai rezsimváltásban, a "narancsszínű forradalomban". Ezt pedig Moszkvában egyértelműen úgy fogták fel, mint az orosz érdekek elleni akciót. Sőt azt kellett látniuk, hogy Varsó képes volt az inkább engedékeny nyugati fővárosokat is a Juscsenko-tábor oldalára állítani. Pedig Putyin elnök igen aktívan bekapcsolódott az ukrajnai kampányba, azt sajátos orosz üggyé, sőt belüggyé változtatták.

Most pedig egy nem kevésbé érzékeny helyen, Fehéroroszországban érzi úgy a Kreml, hogy stratégiai érdekeit Varsó veszélyezteti. Putyin ugyan nem kedveli Lukasenko elnököt, de ő és rendszere is sokkal jobb számára, mint egy Nyugat felé nyitott, nyugati politikai normákat meghonosító kormányzat nyugati határán. A belaruszi lengyel akciók a nyugatos ellenzék s a lengyel kisebbség védelmében a Moszkva-Varsó hangulatot tovább rontották. Ebben a helyzetben a diplomatáknak jutott rúgások még enyhe üzenetnek számítanak.