Készülődő hidegháború
A jobboldal is meggyőzhető lenne, ha látnák, hogy milyen garanciákért "cserébe" vonul ki Izrael. Nem valószínű azonban, hogy az egyoldalú elszakadási terv új lendületet ad a békefolyamatnak. Vajon sikeresnek lehet majd tekinteni egyáltalán?
Izrael már többször kivonult elfoglalt területekről. A nyolcvanas években az Egyiptommal kötött békeszerződés után elhagyta a Sínai-félszigetet, ahol fel kellett számolni Yamit zsidó települést. Többen, akik Yamitban éltek, a Gázai övezetben telepedtek le. Az izraeli hadsereg 2000-ben kivonult Libanonból. E lépések némi stabilitást és jobb nemzetközi megítélést hoztak Izraelnek.
Most augusztusban lesz az első alkalom, hogy a jövőbeli palesztin állam területéről vonul ki a zsidó állam. A palesztinok gyanakodnak: a nagyobb ciszjordániai telepek tovább épülnek. Saron viszont nem hisz a békében. Így a mostani kivonulás eredménye csekély lehet a békefolyamat egészét tekintve.
Mindenkinek
minden szempontból mást jelent a gázai
kivonulás sikere.
A palesztinoknak persze nem kis eredmény végre saját irányításuk alatt tudni a Gázai övezetet. A palesztin hatóság sikeressége az övezet kormányzásán múlik. A Hamasz sikere meg ennek a megakadályozásában. A teljes elszakadás megkérdőjelezheti a palesztin állam létrejöttét is - legalábbis abban a formában, amiről eddig a tárgyalások folytak. Akkor nem lesz tárgyalás se Jeruzsálemről, se a menekültek státusáról. - A Hamasz és az Iszlám Dzsihád ünnepelheti majd Izrael "kiűzését", a palesztin hatóság azonban semmilyen eredményt nem tud majd felmutatni, hiszen Saron nem tervez tárgyalást - idézte Avraham Szela orientalistát az MTI.
Az izraeli elszakadás nem a békés együttélést tűzi ki célul, hanem egy közel-keleti "hidegháborút". Ez azon is múlik, hogy a palesztin hatóságnak sikerül-e megfékeznie a szélsőségeseket. Vagy hogy a legutóbbi rendezési tervet szponzoráló kvartettnek sikerül-e az útiterv vonalába elhelyezni a kivonulást. Az elszakadás - az USA, az ENSZ, az EU és Oroszország nehéz feladat elé áll.
Mindenkinek minden szempontból mást jelent a gázai kivonulás sikere. Ha jól megy, és végül Ciszjordániából is kiürítik a zsidó telepek többségét, siker-e az Izraelnek? Ha a Hamasz teljesen ellenőrzése alá vonja a Gázai övezetet a kivonulás után, siker-e az a palesztinoknak, Izraelnek vagy a világnak? S ha Izrael végül megtarthatja majd a nagyobb telepeket, amelyek ma már városokká fejlődtek Kelet-Jeruzsálemmel együtt, siker lesz-e a palesztinoknak? Bizalmat egyik siker sem épít.
Akkor lenne siker a kivonulás, ha közelebb vinne az izraeli-palesztin konfliktus megoldásához, így ahhoz is, hogy a palesztin nép elnyomása már ne legyen hivatkozási alapja egyetlen terroristának sem New Yorkban, Madridban vagy Londonban. Erre egyelőre kicsi az esély.